Rémisztő falanszterrel bővíti Újpalotát a kormány kedvenc ingatlanfejlesztőjeHolnapután szavaz az ellenzéki többségű XV. kerület képviselőtestület, hogy segédkezzen-e a NER-kedvenc Bayer Construct vállalatnak egy újabb óriásprojekt megvalósításában. Szilas Liget néven óriási lakótelepet építenének Újpalota és a Szilas-patak közé, és ezért nagyon kevés ellentételezést kapna a kerület. A DK-s polgármester mégis támogatja a megállapodást, mondván, a kormány úgyis eltakarít minden akadályt az építkezés elől. A háttéralkudozásban a Zuglóban már bizonyított Horváth Csaba is felbukkant. Az Otthon Start program hatására zsúfolt, nyomasztó, embertelen városrész születhet, minden eddig érvényes koncepciót, szabályt felülírva. Ehhez képest még a Kádár-kor sokat szidott lakótelepei is nagyszerűnek tűnnek. Nehéz döntés előtt állnak a XV. kerületi ellenzéki képviselők holnapután: arról kell dönteniük, hogy elfogadjanak-e egy megállapodástervezetet, amit Cserdiné Németh Angéla polgármester (DK) terjesztett a testület elé, és lényegében arról szól, hogy az önkormányzat félreáll egy borzalmasnak ígérkező óriásberuházás útjából. A kerületet sokpárti ellenzéki szövetség irányítja, a szavazás eredménye mégis nehezen jósolható meg, és felszínre hozta a koalíción belüli törésvonalakat. A polgármester azt állítja: kihozta a tárgyalások során a helyzetből az elérhető maximumot, és a további ellenállásnak a kormány magatartása miatt nem lenne értelme. Az valóban nem lehet kérdéses, hogy a beruházó a kormánytól minden segítséget megkap – legalábbis áprilisig biztosan –, mivel a Szilas Liget névre keresztelt lakóparkot a NER kedvenc építőipari vállalata, a Balázs Attila-féle Bayer Construct építi. Sokat foglalkoztunk a Válasz Online-on a cég zuglói nagyprojektjével, az új kormányzati negyeddel (legutóbb például november elején). Ez összesen hét kiemelő kormányrendelettel megtámogatva épült fel, minden kerületi és fővárosi szabályt és korlátozást felülírva. Az ottani történet egyik főszereplője, Horváth Csaba volt szocialista polgármester a XV. kerületi sztoriban is felbukkan, de már a túloldalon: a Bayer Construct kijáróembereként. A XV. kerületi helyszín igazi városszél, hatalmas placc a Szentmihályi út túloldalán, a Pólus Center és a World Mall között. Nemrég még füves, elhagyatott mező volt, de a Bayer néhány hete nehéz betonelemekből tömör kerítést húzott fel köré. A lakótelep építésének előkészítő munkálatai máris elkezdődtek: a terület közepén egy hatalmas kockában felszedték a termőréteget a régészeti feltáráshoz, a felhalmozott föld méretes dombot alkot. A cégvezető, Balázs Attila egy interjúban azt is elmondta: már megkapták az engedélyt a geotermikus kútfúrásra, és megpróbálnak lényegesen mélyebbre fúrni, mint azt eddig Budapesten bárki tette. A zuglói kormányzati negyedhez hasonlóan ezt a lakótelepet is geotermikus energiával, vagyis termálvízzel akarják fűteni. A nagyszabású munkálatok azt üzenik: bármit dönt is csütörtökön a XV. kerületi képviselőtestület, a Bayer a lakótelepet fel fogja húzni. A cég honlapján ajánlatot lehet kérni az elérhető ingatlanokra, és a lakások 7 százalékát máris eladottként jelzik. Mind az említett interjú, mind a projekt ismertetése külön hangsúlyozza, hogy a lakások többsége Otthon Start-kompatibilis, kedvező árú ingatlan lesz, vagyis az államilag támogatott 3 százalékos hitel fűti az építkezést. Már most látszik, hogy a Bayer a program egyik legnagyobb haszonhúzója, egy másik lakáscélú nagyberuházása, a hat tömbből álló, kőbányai Kincsem Lakópark ugyanis szintén többségében olyan lakásokat kínál, amelyek beleférnek az államilag támogatott hitel feltételeként megszabott 1,5 millió forintos négyzetméterárba (az átlagár itt 1,1 millió forint/m2). A Kincsemben 1385 lakás lesz, Szilasligeten nyolc tömbben 3487 – ez önmagában majdnem annyi, mint ahány lakás Pestújhely kerületrészben jelenleg található. Mindez egyetlen telken csak olyan brutális sűrűségben helyezhető el, ami még a szocializmus lakótelepépítésétől is idegen. A látványtervek mindent, még ezt a beépítést is képesek vonzónak mutatni, de az előzetes vizsgálati dokumentáció tömbformálást bemutató rajza jobban visszaadja, milyen áron érhető el ez a lakásmennyiség: A tervezett tömbformálás a Szilas Liget lakótelepen (forrás: EVD / Bayer Construct) Ez még csak nem is a szomszédos újpalotai lakótelep világa, hanem valami sokkal rosszabb. Építhető azonban bármilyen falanszter: a lakások eladhatóságával nem lesz olyan gond, mint ami Zuglóban előállt, ott ugyanis menet közben kellett a projekt nagy részét irodává átalakítani, majd a magyar államnak eladni, hogy a fejlesztés az építtetőnek nyereséges legyen. A most futó beruházásoknál az Otthon Start szabályrendszere közvetlen beavatkozás nélkül gondoskodik arról, hogy aki állami segítséggel saját budapesti lakásra vágyik, az ebben a jelenkori lakótelepi környezetben jusson hozzá, és a haszon a NER-hez közel álló, kiválasztott vállalkozásoknál csapódjon le. Ehhez persze szükség van egy további kormányzati segítségre, ami nélkül az egész nem tudna gyorsított ütemben megvalósulni: a kiemelt projektek rendszerére. A Szilas Ligetet október 7-én nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektté nyilvánították. Az üzleti érdek maradéktalanul érvényesül, a lakások nagy számban megépülnek – a dolog ára az élhető, korszerű városfejlesztés elveinek teljes negligálása. A NER lakótelepekben is olyan örökséget hagy maga után, ami évszázadokra szóló kényszerpályát jelent. A XV. kerületi önkormányzat a honlapján nyilvánosságra hozta a Bayerral folytatott egyeztetési folyamat dokumentumait. Ennek alapján az idén májusban meginduló tárgyalásokon a kerület részéről a polgármester, két alpolgármester és a főépítész vett részt, túloldalról pedig Balázs Attila, Lázár János miniszter, Kodrik Kornél Rozsdaövezeti Bizottság-elnök és Tarnai Richárd főispán (a Bayert és a kormányt nyugodtan tekinthetjük érdekazonosnak). Ugyanakkor októberben a Telex arról számolt be, hogy még valaki feltűnt a tárgyalásokon a Bayer oldalán: Horváth Csaba. Úgy tudjuk, neki kulcsszerepe volt abban, hogy a kerületvezetést – egykori politikai szövetségeseit, legalábbis ami az MSZP-DK-t illeti – meggyőzze: érdemesebb kiegyezni a céggel, és rábólintani arra a szerény ellentételezésre, amit a kerületnek felkínáltak. Hogy ez a közérdekkel ellentétes, azzal tisztában van a megállapodást végső soron a nevére vevő Cserdiné Németh Angéla is, hiszen az október 6-i kiemelő rendeletet a polgármester még így kommentálta: „A kerület vezetése a módosításokat nem támogatja, mert álláspontunk szerint a beépítés ilyen mértékű növelése nem kedvez az élhető, zöld és kiegyensúlyozott városszerkezet megőrzésének.” Mint ahogy teljesen korrekt választ adott arra is, hogy néhány nappal ezelőtt a Lázár-minisztériumban működő Rozsdaövezet Bizottság értesítette a kerületet: támogatják a beruházó kérését, hogy a telket nyilvánítsák rozsdaövezeti akcióterületté (ez újabb jelentős segítség a fejlesztőnek, mert a lakások 5 %-os áfája visszaigényelhető). A polgármester válaszában leszögezte, hogy a telek nem felel meg a rozsdaövezet kritériumainak, mivel soha nem állt rajta semmi – a beépítése klasszikus zöldmezős beruházás. Ez pontosan így van, de a tény nyilván nem fogja a kormányt zavarni. De hogy jutottunk el idáig? A kerületi helytörténeti lapban jó pár éve megjelent egy felvétel egy fa makettről, amelyet a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BVTV) készített 1987-ben: Újpalota-Kiserdő tervezett lakótelep fa makettje 1987-ből (forrás: Helyem, házam, Palotám folyóirat 2015 / fotó: Koltai György) A fenti képen pontosan a Bayer-telket látjuk, mégpedig a Nyírpalota út és a Szentmihályi út sarka felől. A makett egy elmaradt késő Kádár-kori lakótelepépítés dokumentuma, egy olyan lakótelepépítésé, amely a 70-es évek végére elkészült Újpalotánál zöldebb, emberléptékű lakókörnyezetet kívánt teremteni. Az Újpalota-Kiserdőnek (vagy Újpalota II-nek) is nevezett lakótelep a szovjet laktanya és a Páskomligeti erdő közötti teljes területsávot elfoglalta volna, vagyis jóval nagyobb területet, mint a most tervezett Szilasliget, de az akkori tervezők mégis kevesebb, 2994 lakással és jóval alacsonyabb házakkal számoltak. És rengeteg közintézménnyel: körzeti orvosi rendelővel, szakorvosi rendelővel, óvodával, általános iskolával, könyvtárral, művelődési házzal. A keretes beépítésű tömbbelsőkben zöld udvarok alakultak volna ki, a lakótelep közepén levegős parkgyűrű vette volna körül a városias légkörű főteret a közintézményekkel. Az összkép az azóta is közkedvelt Pók utcai lakótelephez hasonlított volna, ami szintén abból a felismerésből született meg, hogy a nagylakótelepek urbanisztikai szempontból tévutat jelentettek. A Pók utca szerencsés volt, mert megépült, de Újpalota-Kiserdő terve elkésett, elsodorta a rendszerváltás. Az 1987-es terv a mából visszatekintve különösen tanulságos és egyben elszomorító. A ’80-as évek urbanisztikai felismerései ma már evidenciák – de a gyakorlatban nem érvényesül belőlük semmi. A kormány által hajtott fejlesztések ezzel szemben már-már hongkongi sűrűséget céloznak meg a profitmaximalizálás érdekében, gyakorlatilag közintézmények nélkül. A Szilas-patakig futó telkek mezőgazdasági hasznosításúak maradtak az ezredfordulóig. A szomszédban, a szovjet laktanya helyén 1996-ra felépült Budapest egyik első plázája, a Pólus Center, a laktanya épületeit pedig lakásokká alakították, ez ma a Szilas lakótelep, amit még egy új, négyemeletes házakból álló egységgel is kiegészítettek, nagyjából a ’87-es terv szellemében. 2003-ban aztán a mező felét elfoglalta az új Asia Center (ma World Mall) épületegyüttese, és csak a két pláza közötti széles teleksor maradt mindeddig beépítetlenül. A sárgával jelölt terület tágabb környezete a két plázával, a meglévő lakótelepekkel és a Szilas-patak menti természetvédelmi területtel Szó sincs arról, hogy ennek a mezőnek ne lenne indokolt a fejlesztése, akár lakóövezetként. Pont az ilyen területek beépítése csökkentheti az agglomerációs kiköltözést és Budapest indokolatlan szétterjedését. A Szilas-patak mára világos urbanizációs határvonalat jelent: a patakot értékes erdők, vizes élőhelyek szegélyezik, amelyek természetvédelem alatt állnak (bár ez nem védte meg attól a nyárast, hogy az erdőgazdálkodó pár évvel ezelőtt körülbelül a felét kíméletlenül letermelje), az erdősávon túl földek, mezőgazdasági területek kezdődnek. A patakon belüli üres területen ezzel szemben elhelyezhető olyan lakófunkció, ami kompaktabbá teszi a várost, és nem sért ökológiai érdeket. A városrendezési tervek a patak mentén egy véderdősáv kialakítását írják elő, hogy megfelelő átmenet legyen a természetes és az urbánus zóna között, és ne épüljön rá egy új létesítmény közvetlenül a patakra, mint ahogy a két pláza esetében történt. Szilas Liget esetében tehát nem a beépítéssel van gond, hanem a beépítés mikéntjével. Május 13-án született egy Németh Angéla által jegyzett előterjesztés, amelyben a polgármester – a főépítészi iroda véleményét képviselve – a képviselőtestületnek azt javasolta, hogy a készülő Fővárosi Településterv véleményezése során kérjen a XV. kerület a fővárostól egy sor kisebb-nagyobb változást. A Fővárosi Településterv nagyon lényeges dokumentum, mert ez váltja fel hamarosan a mai keretszabályozási elemeket. (A kormány kiemelő rendeletei azonban a fővárosi jogszabályokat is felülírják.) A kérések között szerepelt a Bayer-telek átminősítése annak érdekében, hogy ne korlátozza a szabályozás lakófunkciók elhelyezését (10. pont; településközpont vegyes területté történő átminősítés kérése), a telek ugyanis régóta intézményi vegyes területként volt besorolva. Ugyancsak kérte a kerület a fővárostól, hogy ne ezen a telken legyen jelölve a tervezett újpalotai gyorsvillamos/vasútvonal végállomása, hanem azt vigyék ki egészen az M3 autópálya Szilas pihenőhelyéig. Ezt a kérést azzal indokolták, hogy az agglomerációból érkező autóforgalmat nem szeretnék ráterhelni a már erősen zsúfolt Szentmihályi útra, márpedig ha itt valaha vasútvégállomás és P+R parkoló lesz, akkor az forgalmat fog generálni. Mindez nagyon lényeges pont: a teleknek összfővárosi szempontból az a jelentősége, hogy nagyon régóta ide tervezték a 4-es metró vagy az újpalotai gyorsvillamos végállomását. Már a 4-es metró korai, ’70-es évekbeli terveiben is szerepel ez az elképzelés, ami aztán minden szabályozási dokumentumba bekerült egészen mostanáig. Nagyon lényeges, hogy erre akkor is maradjon elég hely, ha a Bayer a telket beépíti, de az egészen biztos, hogy a jelenlegi állami Budapest-politika legnagyobb felelőtlensége, hogy kötöttpályás fejlesztések nélkül terhel rá a meglévő út- és tömegközlekedési hálózatokra óriási többletforgalmat generáló létesítményeket. Ez történik a zuglói kormányzati negyed esetében, ahol majd csak az intézmények beköltözése után derül ki, hogy milyen lesz a közlekedési helyzet a Thököly úton és a Bosnyák téren. És ez az egyik legnagyobb probléma – nem lokális, hanem összvárosi szinten – azzal is, hogy minden érdemi közlekedésfejlesztés nélkül felhúzhatnak egy újabb lakótelepet több mint háromezer lakással Újpalota mellé. Már az sem normális állapot, hogy Újpalota a maga 16 ezer lakásával soha nem kapott metrót/villamost. Az újpalotai gyorsvillamos terve a 2010-es évek első feléből: a Szilas park néven futó végállomás az új lakótelep mellett lenne Ez a dimenzió az, amiért a Szilas Liget nem kizárólag a XV. kerület problémája, hanem legalább annyira a mindennapos átmenő forgalommal sújtott XIV. és VII. kerületé is. Noha a 4-es metró meghosszabbítását kiváltó újpalotai villamos BKK-féle tervét már 2016-ban, Tarlós István idejében félretették, elsősorban azért, mert nem volt rá pénz, a terv távlatos megvalósíthatóságát muszáj lenne fenntartani. Érdemes a dátumokra figyelni: május 13-án készült a két módosítást kérő előterjesztés, és május 19-i az első levél, amit a polgármester a Bayernek küldött a személyes egyeztetésük után. A módosítások nyilvánvalóan a cég érdekeit is szolgálták volna, hiszen az átsorolás szükséges a lakófunkcióhoz (bár kétségtelen, hogy ezt aztán a kiemelő rendelettel megoldották, de az átsorolás elegánsabb lett volna). A fővárosról mindkét kérés visszapattant: júliusban az a tervezői válasz érkezett, hogy a metró/vasút/villamos – bármelyik legyen is végül – 2,5 kilométerrel meghosszabbítva a pusztában az autópályapihenőig nem reális és nem szükséges; a területátsorolásra pedig azt mondták, hogy be lehetne ezt a telket sorolni akár lakóövezetbe is, de akkor ahhoz készüljön telepítési tanulmányterv, amely ismerteti a fejlesztési célt és azzal összhangban az infrastruktúrára és a környezetre gyakorolt hatásokat. Noha nem volt ez merev elzárkózás, a Bayernak nagyon rosszul jött volna, mert a tanulmányterv elkészítése hónapokat vehet igénybe, márpedig jövő április után nem biztos, hogy a cég kedvezményezett helyzete fennmarad. És persze egy rendes telepítési tanulmánytervből soha nem jött volna ki ez a beruházás: A tervezett állapot árnyékviszonyai egy nyári reggelen (forrás: EVD / Bayer Construct) A fenti kép a hatalmas épülettömbök árnyékoló hatását jelzi, és azt mutatja, hogy a lakások jelentős része még egy verőfényes nyári reggelen is sötét lesz. De az Otthon Startnak ára van. Például a napfény. A grafika az egész lakótelep méretarányairól is jó képet ad, a szomszédos World Mall nem kicsi épülete például szinte szerénynek tűnik az új monstrumok mellett. A főváros tehát ezen a ponton ellenállt az átsorolásnak, de mint mondtuk, az október 6-i kiemelő rendelet ezt és sok más akadályt eltávolított a Bayer útjából. Ami a kerületet illeti, májusban talán azért is próbálkoztak meg az átsorolás képviseletével, mert még reménykedtek abban, hogy a céggel normális kompromisszumot lehet kötni. Legalábbis ez derül ki az első levélből, amelyben a polgármester hangsúlyozza, hogy az építési szabályok módosításához településrendezési szerződést kell kötni, és ehhez a jogszabály szerint a beruházónak telepítési tanulmánytervet kell készítenie. A levél megfogalmaz elvárásokat is: 1) maximum 8-10 szintes, a Szilas-patak felé csökkenő beépítés; 2) a gyorsvillamos nyomvonalának fenntartása és átadása köztulajdonba; 3) minél nagyobb és szabadon átjárható zöldterület. Csakhogy ezt az egyeztetési folyamatot, amely a közérdeket legalább valamelyest érvényesítené, a magyar állam rendre meghekkeli a kiemelő rendeleteivel. Hosszan lehetne sorolni, hogy miért teljesen ellentétes az élhető városépítészet alapelveivel a kiemelő rendeletből kiolvasható vízió. A legnyilvánvalóbban hajmeresztő tény a 65 méteres épületmagasság engedélyezése – ez akár 20 emeletes házat is jelenthet, bár a látványterveken egyelőre 12 emelet jelenik meg. Mivel az épületek között csak minimum 15 méteres telepítési távolságot kell biztosítani, ezért a benapozottsági előírások alól is felmentést kellett szerezni: a rendelet szerint az előírásokat csak a lakások 75 %-ánál kell biztosítani. Parkolóhelyekből is csak az előírt mennyiség 60 %-át kell kialakítani, ami akár még előremutató is lenne, ha épülne tömegközlekedés, de mint tudjuk, nem épül, sőt a villamos szó egyáltalán nem szerepel a rendeletben. Az viszont benne van, hogy a településtervben megjelölt közlekedési és zöldinfrastruktúra területigényét nem kell figyelembe venni. Ahogy semmilyen más kerületi szabályozást sem. A kiemelő rendeleteknél mára kialakult az a gyakorlat, hogy eleve a legdurvább lehetőségeket cikkelyezik be, és ezáltal a cégnek biztosítanak az önkormányzattal folytatott tárgyalásokon kedvező alkupozíciót. Hiszen ebben az esetben, miután a cég a kormánytól már maximálisan megkapott mindent, ami elképzelhető volt, az önkormányzat minden kis engedménymorzsának örülni fog, amit odadobnak neki. A kerülettel kötött megállapodástervezethez csatolt látványtervek már a valós beruházást mutatják, és azért az elég jól látszik rajtuk, hogy Szilas Liget példátlanul zsúfolt városszéli falanszter lesz. Városépítészeti minőségét egy napon sem lehet említeni az 1987-es tervvel, amely még mai szemmel is korszerűbb. Legalábbis ha Budapestet európai városnak tekintjük. Mert a Távol-Keleten például valóban ilyen lakótelepeket húznak fel számolatlanul. Szilas Liget látványtervei Az újdonság varázsa és az olcsóság persze kezdetben ellensúlyozza majd, hogy ez nem igazán élhető városi környezet. Az egyedüli egyértelmű pozitívum a természetvédelmi terület közelsége a patak túlsó partján, bár hogy az ottani mezők meddig maradnak mezők, azzal kapcsolatban lehetnek kételyek. Az október eleji kiemelő rendelet után mindenesetre a polgármester viselkedése megváltozott. A Bayerral kötött megállapodástervezet bevezetőjében meg is jelenik az az állítás, hogy a kiemelő rendelet után az önkormányzat számára nem maradt mozgástér, sőt azt állítja, hogy ezzel elesett a kerület a lehetőségtől, hogy az elvárt telepítési tanulmányterven alapuló településrendezési szerződést kössön a Bayerral. Helyette egy úgynevezett fejlesztési megállapodás kerül a képviselők elé. Ebben a Bayer valóban tesz közcélú vállalásokat, de döntő többségben olyanokat, amelyekre neki magának van szüksége a lakópark megvalósításához. Ezek három csoportba sorolhatók: közúthálózati fejlesztések (Nyírpalota – Szentmihályi út csomópont átépítése, a körforgalom átépítése a Rákospalota határútnál, a Pólus Centerhez vezető északi feltáróút felújítása, délen egy másik feltáró út építése); telken belüli közmű és zöldterületi fejlesztések, különös tekintettel a patakmenti véderdő telepítésére és parkszerű kialakítására, kerékpárút építése, a patakmeder megtisztítása; egy bölcsőde építése; 500 ezer forint / lakás, vagyis 1,7 milliárd forint fejlesztési hozzájárulás megfizetése az önkormányzatnak. Ha belegondolunk, ez elképesztően kevés ahhoz képest, hogy a beruházás terheit mind a környező városrészek fogják viselni. Szinte minden, ami a fenti listában szerepel, a Bayer érdeke, hiszen a lakások eladhatóságához hozzátartozik, hogy minimális mértékben civilizálják a környezetet. A telken belüli fejlesztéseket vagy a feltáró utakat közcélú vállalásként eladni már-már cinizmus: ezek nélkül a projekt nem is lenne megvalósítható. Korábban egyébként Zuglóban a cég nagyon hasonló módon útbővítéseket és a csatlakozó közterületek rendbetételét csinálta meg a kormányzati negyed körül. Amit a megállapodásból tényleges előnyként értelmezhető, az nagyon csekély: az a tény, hogy az északi feltáró út kialakításakor biztosítják a későbbi villamos nyomvonalát; hogy a közterületek, különösen a véderdő átmennek köztulajdonba; meg az 1,7 milliárd – egészen nevetséges töredéke annak a haszonnak, amit a beruházó realizálni fog. Hát, nem az évszázad megállapodása. Ráadásul a kiindulópontja is téves. Zuglóban a Bayer pontosan ugyanezzel próbálkozott egy ideig: szabályos településrendezési szerződés helyett egy „fejlesztési megállapodással”, amit ott Horváth Csaba próbált elfogadtatni a képviselőtestülettel (végső soron sikertelenül). Ebben az a csalás, hogy pusztán átcímkézni próbálja a településrendezési szerződést valami másra, mégpedig azért, hogy ne vonatkozzanak rá az előírások – vagyis az, hogy igenis kellene hozzá telepítési tanulmánytervet csináltatni, amelynek tartalmát mindig a kerületi főépítész határozza meg. Zuglóban a Bayer végül magától megcsinálta a közterületi fejlesztéseket, például a Csömöri út átépítését, mert ez érdekében állt (fotó: Zsuppán András / Válasz Online) Mindezt Dienes János korábbi zuglói főépítész is megerősíti: „Horváth Csaba a főépítészi véleményemet, amely szerint a Bayerrel kötött szerződéstervezet jogszerűtlen, szakszerűtlen és értékaránytalan, megpróbálta 2023 júniusában úgy kikerülni, hogy a településrendezési szerződés helyett fejlesztési megállapodásnak akarta elnevezni a szerződést. Ezzel azt remélte, hogy figyelmen kívül hagyhatja a jogszabályok által előírt követelményeket. Horváth a kérdésben állásfoglalást is kért Lánszki Regő országos főépítésztől, aki egy válaszlevélben a polgármesteri próbálkozást elutasította, és leírta, hogy a tartalma alapján a megállapodás egyértelműen településrendezési szerződésnek minősül. Ezután Horváthék végül telepítési tanulmánytervet voltak kénytelenek bekérni a beruházótól.” A történet ezek után újabb kanyarokat vett, és végül soha nem lett elfogadott szerződés a Bayerrel, hanem cég „önszorgalomból” megcsinálta azokat az elemeket, amiket akart, a többiről meg majd hosszan pereskednek. A lényeg az, hogy a helyzet most nagyon hasonló a XV. kerületben, és ha Németh Angéla mégis az ellenkezőjét gondolja, annak lehet az oka például az, hogy félrevezették. Mondjuk, egy olyan ember, aki ezt a problémakört a saját tapasztalataiból alaposan ismeri. Felvetődhet a kérdés, hogy a kiemelő rendelet birtokában miért akar egyáltalán tárgyalni a beruházó. A válasz erre az, hogy egy ilyen léptékű építkezést még ebben az esetben is tud akadályozni egy önkormányzat, például közterülethasználati engedélyek kiadásának megtagadásával. A megállapodástervezetben az önkormányzat kötelezettségeit soroló rész utal is erre. Különösen igaz ez a geotermikus rendszer kiépítésére, amihez önkormányzati utakat, telekrészeket is igénybe akar venni a cég. Vicces momentum, hogy a kormány által elfogadott úgynevezett önazonossági törvény is fegyverként használható, amennyiben például a kerület beköltözési díjat írna elő, ezzel rontva a lakások eladhatóságát. Igaz, hogy szeptember elején Németh Angéla polgármester egy külön előterjesztésben kizárta ennek az eszköznek a XV. kerületi alkalmazását – világnézeti oldalról teljesen indokolhatóan, de talán pont egy ilyen taktikai pillanatban eléggé fegyverletételszerűen. Rendezetlen, kopár patakpart a telek mögött: a parkosított véderdő telepítése valójában a beruházónak is érdeke (fotó: Zsuppán András / Válasz Online) Hogy mit hoz a csütörtöki szavazás, azt egyelőre nem lehet tudni. A képviselőtestület ellenzéki oldalán összesen 6-7 billegő képviselőről lehet hallani, illetve a két helyi független zöld képviselő egyértelműen elutasító, és Gyurkó Dániel alpolgármester is bejelentette egy Facebook-posztban, hogy a Momentum képviselői nem támogatják a megállapodást, mert az még részleges megoldást sem jelent a kerületre váró problémákra és terhekre. A tervezet a Kerületfejlesztési Bizottság tegnapi ülésén sem ment át. A helyzet szélesebb politikai kontextusa az, hogy a Momentum elnöke, Rózsa András zuglói polgármester a XV. kerületire nagyon hasonlító Bosnyák téri ügyben polgármesterként éppen most készül perre menni a Bayerral, így nyilvánvaló, hogy vállalhatatlan lenne a párt számára a szomszéd kerületben „elhorváthcsabásodni”. Az ügy alakulását Hadházy Ákos is nyomon követi, akinek körzetéhez a XV. kerület egy része is hozzátartozik, és alig néhány hónappal a választások előtt óvna minden ellenzéki politikust attól, hogy ilyen – véleménye szerint jogszerűtlen – egyezségeket kössenek a NER emblematikus építési vállalkozásával. Nehéz elképzelni annál kínosabb helyzetet, mintha a megállapodás végül DK-Fidesz együttszavazással menne át. Egy szó mint száz: némi mozgástere minden beszorítottság ellenére lenne az önkormányzatnak, és az áprilisi választások közelsége miatt ezúttal nem is beláthatatlan ideig tartó háborúskodásba kellene belemenni. Ahhoz a megállapodáshoz, ami most az asztalon van, bizonyára akkor is vissza lehetne térni, ha már minden jobb lehetőség ellehetetlenült. Nyitókép: az építkezés helyszíne (Zsuppán András / Válasz Online) Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>> Lehetne belőle sokkal jobb is, de valószínűleg csak elrettentő példa lesz (fotó: Zsuppán András / Válasz Online)
