Newsfeed — Hungary
Auto-updates every 5 minutes • Last update: 2025. 10. 09. 22:57
- Today
- Közösségi Média Osztályt hoztak létre az ÉKM-ben, hogy Lázár munkáját segítsék
Legalábbis ezzel indokolták az új osztály létrehozását.
22:31•Telex — Belföld - Drónnal akartak meggyilkolni vezető belga politikusokat
Előállították a merényletet tervező fiatalokat Antwerpenben.
21:34•Magyar Hang - Most megtudhattuk, hogy Orbán Viktor mégiscsak saját zsebből fizette a magángépes utat Dublinba
Egy hónapja még azt állította a kormány és a kormányfő is, hogy az állam fizette az utat.
21:28•Telex — Belföld - Orbán Viktor hadgyakorlaton vett részt
Magyar, szlovák és lengyel katonák egy elfoglalt repülőtér ellen hajtottak végre akciót, amikor megjelent a miniszterelnök.
21:06•Magyar Hang - Floridában majdnem megkétszereződött a szamárköhögéses esetek száma
Ron deSantis kormányzó eközben kötelező helyett csak választhatóvá tenné a gyerekkori oltások beadását az államban.
20:56•Magyar Hang - Flaszter 375. – Így ver át a propaganda
Témáink: Trükkös Pride Pécsett. Cselez a Megafon. Emberhez méltó ellátás – csalással. Megalázott háziorvosok.
20:09•Magyar Hang - Kötöttfogás 367. – A választás szétverésére készülhet a Fidesz
Témáink: Nem érdekli a Fideszt a gyermekvédelem. Kövér László megfejtette a világösszeesküvést. Mit üzen a magyaroknak a romániai választási csalás? Tiszabura lehet a minta. Varga Judit visszatér?
19:46•Magyar Hang - Probléma volt két röntgengéppel a veszprémi kórházban, külföldről kellett beszerezni az alkatrészeket hozzájuk
Hadházy Ákos szerint hetekig gond volt a gépekkel, a kórház szerint nem okozott jelentős fennakadást a két hibás gép.
18:42•Telex — Belföld - Hétfőn még néma csendben ültek a bizottsági ülésen – Jámbor András a gyermekvédelmi ígéretekről
A független képviselő szerint meghátrált a kormány.
18:40•Magyar Hang - A francia közmédia pártatlanságán vitáznak
A Nemzeti Tömörülés politikusa például azt sérelmezte, hogy a közcsatorna műsora szerinte szabályos hajtóvadászatot végzett Jordan Bardella pártelnökkel szemben.
18:32•Magyar Hang - Megvan az október 23-i Békemenet útvonala
Kilenc órától gyülekeznek az Elvis Presley téren.
18:15•Magyar Hang - Kibújt a szög a zsákból
A NER vezére kimondta azt, ami már régen az első számú célja volt: kilépni az EU-ból, és megszabadulni minden kontrolltól.
18:00•Magyar Hang - Továbbra is nyomoz a rendőrség Jeszenszky Géza megtámadása ügyében
A gyanúsított letartóztatását meghosszabbították.
17:26•Magyar Hang - Újabb túrázó tűnt el a Pilisben
Hat napja nincs hír a XIV. kerületi otthonából eltűnt matematikatanárról.
17:24•Magyar Hang - Ember Zoltán: Varga visszatérésével újra kitennék az asztalra a kegyelmi ügyet
Gulyás Gergely azt mondta, bármilyen pozícióra alkalmas lenne a volt miniszter, a Magyar Hangnak nyilatkozó politikai elemzők szerint viszont kevéssé tűnik kifizetődőnek a Fidesz számára ez a forgatókönyv.
16:47•Magyar Hang - Krasznahorkai László: „Nagyon boldog vagyok!”
Azt mondta, először csak egy könyvet akart írni, utána meg ki akarta javítani a Sátántangót.
16:41•Magyar Hang - „Amit a kormány csinál, kimeríti a hazaárulás fogalmát” – Magyar Hang-ajánló
Interjú Stefano Bottonival, Juhász Péterrel, Janne Tellerrel. Riport a tiszaburai választásról kampánymulatóssal, birkapörkölttel és kiürített bankautomatával. Terényben jártunk ahol félmilliót kérnének a beköltözőktől. Keresse a friss Magyar Hangot, ezúttal Átlátszó melléklettel!
16:15•Magyar Hang - Polikrízis és geopolitika
Hova álltunk a civilizációk összecsapásában? A keleti despotaállamok és a nyugati demokráciák között kibontakozó végzetes konfliktusban a demarkációs vonal hol húzódik: Záhonynál vagy Hegyeshalomnál?
15:58•Magyar Hang - A Pilisben tűnhetett el egy budapesti matematikatanár, hat napja nem találják
Eddig csak a telefonját találták meg, amiből kiderült, hogy buszjegyet vett a Pilis irányába.
15:39•Telex — Belföld - Megvan az október 23-i Békemenet útvonala, az Elvis Presley téren lesz a gyülekező
Innen vonulnak majd a Margit hídon és a Nyugati téren áthaladva a Kossuth térre, ahol Orbán Viktor mond beszédet.
15:28•Telex — Belföld - Lázár stoppolt, Orbán felvette
Egynapos turnéra indultak ezúttal a keleti országrészbe.
15:05•Magyar Hang - „Minden évben eljátszottunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha ő nyerne”
A Magvető szerkesztőjét, Szegő Jánost kérdeztük az elismerésről.
14:34•Magyar Hang - Politikusok és művészek is sorra gratulálnak Krasznahorkai Nobel-díjához
Karácsony Gergely egy, az írótól vett idézettel fejezte ki elismerését.
14:04•Magyar Hang - Az Origo kiadója négyezer forintért kínálja a Népszabadság archívumát
A bezárt lap cikkeit a Mediaworks jóvoltából lehet olvasni, miután azok eltűntek a régi honlapról.
13:31•Telex — Belföld - Orbán Viktor a Kossuth téren mond beszédet október 23-án
Aznap Békemenet is lesz Budapesten, a Tisza Párt pedig a Deák térre hívja az embereket a nemzeti ünnep alkalmából.
13:23•Telex — Belföld - Szijjártó focis viccel ütötte el a választ, amikor a brüsszeli magyar kémügyről kérdezték
A parlament gazdasági bizottsága hallgatta meg a külgazdasági és külügyminisztert, akit a külföldi országok bizalomvesztéséről, a gödi Samsung engedélyének megvonásáról és az orosz olajról is beszélt.
13:13•Telex — Belföld - Bódis Kriszta lehet a Tisza Párt jelöltje Hadházy Ákos körzetében
Úgy tudjuk, hogy Menczer Tamás körzetében Bujdosó Andrea, Veszprémben pedig Forsthoffer Ágnes is jelölt-jelölt lesz.
13:10•Telex — Belföld - Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat
A Sátántangó szerzője kapja idén a Nobel-díjat.
13:03•Magyar Hang - A húsba vágó jogállamiság
Inkább válasszuk a demokratikus jogállamot, amelyben a kormány nem emelheti meg egyoldalúan a lakáshitelek kamatát.
13:00•Magyar Hang - Kirúghatják a bolti lopáson kapott nógrádi kormánytisztviselőt
Navracsics Tibor miniszter szerint megvárják a hatóságok értesítését, aztán intézkednek.
12:08•Telex — Belföld - Lakner Varga Judit esetleges visszatéréséről: Ha ezt nem látják át, akkor tényleg elvesztették a tájékozódási képességüket
A politikai elemző szerint Varga Judit visszatérésével a Fidesz újra magára rántaná kegyelmi botrányt és a Völner–Schadl-ügyet.
12:02•Telex — Belföld - Jogerősen pert nyertünk Lázárék ellen a GYSEV-részvények megvásárlása ügyében
A magyar kormány 2024 őszén vásárolta meg a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) Strabag által tulajdonolt részesedését, de a vételárat nem hozta nyilvánosságra. Az adásvételi szerződést pedig hiába kértük ki az illetékes Építési és Közlekedési Minisztériumtól: Lázár János tárcája döntéselőkészítésre hivatkozva nem adta ki a dokumentumot. Pert indítottunk a szerződés nyilvánosságáért, és a bíróság tavasszal első fokon, most pedig másodfokon is nekünk adott igazat. Lázáréknak tehát ki kell adniuk az iratot, amiből kiderül, mennyi közpénzt fizettek a Strabagnak a GYSEV-részvényekért. Akárcsak a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete, most a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése is egyértelműen kimondja, hogy „állami vagyonról van szó, melynek esetében a főszabály a nyilvánosság, a transzparencia követelménye”. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) hosszú évekig Magyarország, Ausztria és az osztrák Strabag közös tulajdonában volt 66-28-6 százaléknyi arányban. A Fidesz-kormánynak ez nem tetszett, mert hiába volt a magyar állam a többségi tulajdonos, nem volt meg a kétharmada, vagyis nem ő irányította teljes mértékben a vállalatot. 2023 decemberében ezért a magyar kormány vételi ajánlatot tett a Strabagnak, majd Lázár János építési és közlekedési miniszter 2024. október 2-án bejelentette a Facebook-oldalán, hogy a Strabaggal sikerült üzletet kötniük: a magyar állam „kifizette a részvények vételárát, így holnaptól nemcsak a többség lesz a magyaroké, hanem az irányítás is” a GYSEV-ben. Azt azonban sem akkor, sem azután nem közölte Lázár vagy a kormány más képviselője, hogy mennyit fizettek a Strabagnak a GYSEV-ben lévő 6 százaléknyi tulajdonrészért. A vételár megismerése érdekében közadatigénylésben kértük ki az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM) az osztrák céggel kötött szerződést és mellékleteit. Lázár János tárcája azonban megtagadta a dokumentumok kiadását arra hivatkozva, hogy az iratok „a MÁV-csoport szerkezetének átalakítása során a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják”. A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ. Nem titkolhatják, mert állami vagyonról van szó Mivel közpénzt költött a kormány a Strabag GYSEV-részvényeinek megvásárlására, egyértelműen közérdekű adatnak minősül az osztrák céggel erre vonatkozóan kötött szerződés. A dokumentum kiadásának megtagadása miatt ezért bepereltük az Építési és Közlekedési Minisztériumot. A pert tavasszal első fokon megnyertük: a Fővárosi Törvényszék ítéletében kimondta, hogy „állami vagyon esetében a főszabály a nyilvánosság, a transzparencia követelménye”. Ugyanez vonatkozik a bíróság szerint a Strabagnak kifizetett összegre is: „A vételár esetében a nyilvánossághoz fűződő közérdek elsőbbséget élvez, annak érdekében, hogy a nemzeti vagyon felhasználásának átláthatósága biztosított legyen.” Lázár János tárcája azonban az ítélet elleni fellebbezésében közölte, hogy szerintük „nem maga a dokumentum minősül döntéselőkészítőnek, hanem az abban szereplő adatok”. Méghozzá azért, mert azok „a MÁV-csoport szerkezetének átalakítása során a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják. Ezért az ÉKM úgy vélte, hogy „a későbbi döntést előkészítő adat nyilvánosságra hozatalának korlátozásához fűződő érdek a nyomósabb”, mint a szerződés (és így a benne szereplő adatok) kiadása, nyilvánosságra hozatala. A GYSEV egyik személyvonata (fotó: GYSEV/Facebook) Lázár minisztériuma érvelt az osztrák állammal folyamatban lévő perükkel is: a Strabag részvényeinek megvásárlása után ugyanis a magyar kormány egy közgyűlési határozattal tőkét emelt a GYSEV-ben, s ezzel a magyar állam tulajdonrésze 75 százalék fölé (75,0101 %) emelkedett – vagyis irányító többséget szerzett a vasúttársaságban. Az osztrák kormánynak azonban ez nem tetszett, mert ugyanezen a közgyűlésen a magyar fél az osztrákok tőkeemelését megakadályozta, vagyis Lázárék egy piti trükkel kigolyózták a cég irányításából a kisebbségi tulajdonos Ausztriát. Tavasszal ugyan a bíróság első fokon a magyar fél javára döntött, de az osztrákok fellebbeztek az ítélet ellen, és a perbe beszálló ÉKM szerint „a szerződés részletei befolyásolhatják a per kimenetelét és veszélyeztetnék az állami vagyon értékét, az alperesnek (nekik – a szerk.) a bírósági eljárásban a szabad, befolyástól mentes érdemi védekezését”. Lázár János tárcája szerint ugyanis „a részvényvásárlás és a tőkeemelés egy egységes folyamat; a GYSEV Zrt. törzsrészvényeinek olyan arányú megszerzésére irányul, amely a Magyar Állam javára biztosítja a meghatározó befolyás megszerzését. A Győri Törvényszék előtt folyó peres eljárás fő tárgya pedig ezen befolyás megszerzésének jogszerűsége”. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban helyben hagyta az elsőfokú bíróság döntését, így az ítélet jogerős: Lázáréknak ki kell adniuk a Strabaggal kötött szerződést, amiből kiderül, hogy mennyit fizetettek a GYSEV mintegy 6 százaléknyi tulajdonrészéért az osztrák cégnek. A másodfokon eljáró bíróság kijelentette, hogy a Strabaggal kötött adásvételi szerződésnek nincs köze ahhoz a perhez, ami a jóval később született közgyűlési döntések miatt van folyamatban az osztrák állammal. Hiszen abban a perben „minden peres fél ismer vagy jogszerűen megismerhet minden olyan adatot, amely jelen pernek a tárgya”, és az ÉKM nem is indokolta meg, hogy az Átlátszó által kikért adásvételi szerződésben szereplő „egyes adatok, adattípusok nyilvánosságra kerülése miért veszélyeztetné az érdemi védekezést egy olyan perben, amelynek tárgya egy törzstőkeemelés”. A jogerős ítélet szerint az Építési és Közlekedési Minisztériumnak 15 napon belül meg kell küldenie számunkra a Strabaggal kötött szerződést; izgatottan várjuk. Erdélyi Katalin A címlapkép Átlátszó-montázs: Orbán Viktor és Lázár János (fotó: Lázár/Facebook) és egy GYSEV-mozdony (fotó: GYSEV/Facebook) Source
11:08•Átlátszó - Nem nyomoz a rendőrség a magyarföldi időközi ügyében, ahol a választási bizottság szerint törvénysértés történt
A szeptemberi választás előtti hónapokban feltűnően megnőtt a településre bejelentettek száma, még a nyertes polgármesterjelöltnek is csak pár nappal korábban lett magyarföldi címe.
10:59•Telex — Belföld - Luxusautózni hívta ismerőseit, kisvártatva fegyveres rendőrök szedték ki a terepjáróból
Autószalonból lopott BMW-vel vitte el egy körre barátait egy tolvaj Budapesten, a rendőrök hamar lekapcsolták.
10:18•Telex — Belföld - A BKK elindítaná a Ferencváros kocsiszín átépítésének tervezését
A CAF villamosok fogadására tennék alkalmassá a kocsiszínt.
10:07•Telex — Belföld - Decemberig biztosan nem indul újra a vonatközlekedés a magyarkúti kisiklás helyszínén
A helyreállítás elvégzéséig pótlóbuszok szállítják az utasokat.
09:54•Telex — Belföld - Beidézte a rendőrség Nadap egyik képviselőjét, miután tiltakozott, hogy a belügyminiszter veje lekerítette az erdőt
Azután hívták be tanúkénti kihallgatásra, miután a Telexen beszámoltunk arról, hogy lezárták a nadapi erdőt, de kihallgatások már korábban is voltak az ügyben.
09:47•Telex — Belföld - Gulyás Gergely béremelést és 17 milliárd forint pluszpénzt ígért a szociális szférának
A Kossuth téren mond beszédet Orbán Viktor október 23-án, január 1-től béremelést kapnak a szociális szféra dolgozói, és Gulyás Gergely jövő héten megkérdezi Varga Juditot, hogy mit gondolna a visszatérésről. Kormányinfó, percről percre.
09:36•Telex — Belföld - Részegen bemászott a Csillagbörtönbe egy ember Szegeden
Felfeszített pár ajtót, majd távozott, 150 ezres kárt okozott.
09:27•Telex — Belföld - Hétvégén újra 20 fokok lesznek, eső csak elvétve várható
Csütörtökön még többnyire felhős időre számíthatunk, de aztán fokozatosan emelkedik a hőmérséklet.
08:42•Telex — Belföld - A rendőr szeme láttára rollerezett neki egy szabályosan közlekedő autónak
A kiskunhalasi balesetnek sérültje nem lett, de a rolleres bódult lehetett.
08:22•Telex — Belföld - Yesterday
- Az ügyészség ismét felülbírálta a rendőrséget egy átalunk feltárt ügyben, tovább kell vizsgálni a gyanús közbeszerzéseket
Másodszor is arra jutott a rendőrség, hogy nem történt bűncselekmény azon közbeszerzési eljárások során, amelyeket egy hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyert el korrupciógyanús körülmények között. A K-Monitor azonban felülbírálati indítványt nyújtott be a nyomozást megszüntető határozat ellen, a Debreceni Járási Ügyészség pedig alaposnak találta azt. A nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezték, és elrendelték az eljárás folytatását. A vizsgálatokat az Átlátszó tényfeltárása indította el. 2023 nyarán több száz közbeszerzést vizsgáltunk meg egy közbeszerzési szakértő segítségével. A kiindulópont az volt, hogy mely cégek nyerték a legtöbb meghívásos, azaz Kbt. 115-ös eljárást. Ez azért érdekes, mert ezeken a tendereken csak azok indulhatnak, akiket az ajánlatkérő felkér. A lista első 50 helyén lévő cég között kevés NER-kedvenc nagyágyút találtunk, aminek fő oka az lehetett, hogy a meghívásos közbeszerzések csak „alacsonyabb értékű”, nettó 300 millió forint alatti beruházások esetén írhatók ki. Az első két hely az országos lefedettségű Strabagnak és Swietelskynek jutott. A harmadik helyen viszont egy hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. végzett, amely 79 olyan Kbt. 115-ös eljárásban vett részt, amelyből 58-at megnyert. Ez kimagasló, 73 százalékos sikerrátát jelent. A tenderek értéke összesen nettó 5,6 milliárd forint volt. Az eljárásokat egyesével megvizsgálva kiderült, hogy bár több száz cég közül válogathattak volna, a kiírók (önkormányzatok, tankerületek, egyetemek stb.) mégis mindig majdnem ugyanazon cégeket kérték fel. A közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös. És bár a projektek becsült értéke többnyire nem volt ismert, a Tömb 2002 mégis többször eltalálta azt. A cég hátterét megvizsgálva pedig politikai kapcsolatokat találtunk. Korrupciógyanú: több száz közbeszerzést vizsgáltunk meg, bejelentést teszünk a hatóságoknál Cikkünk megjelenését követően az eseteket bejelentettük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak. Előbbi egyrészt Gazdasági Versenyhivatalhoz továbbította az ügyet, emellett maga is is lefolytatott egy vizsgálatot, melynek eredményeként arra jutottak, hogy a nyertes ajánlati ár több esetben is elhanyagolható mértékben tért el a becsült értéktől, ami „felveti a versenyt megakadályozó, korlátozó vagy azt torzító magatartás lehetőségét”. Ezt viszont egyik ajánlatkérő sem jelezte a GVH-nál, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság több millió forint pénzbírságot szabott ki rájuk. Újra kell indítani a nyomozást Ezzel azonban nem lett vége a történetnek. Ahogy az a korrupció ellen küzdő civil szervezet, a K-Monitor friss bejegyzéséből kiderült, cikkünk nyomán ugyanis Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) kérdést intézett a főügyészhez, aki feljelentésként értékelte azt, és továbbította a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz. Ahol viszont a feljelentést elutasították. Ez a döntés nem tetszett az Integritás Hatóságnak (IH), amely szintén vizsgálódott az ügyben. Az IH az elutasító határozat ellen felülbírálati indítvánnyal élt, amelyre tekintettel az ügyészség elrendelte a nyomozást. Emellett 2024 májusában egy meg nem nevezett egyesület részéről is érkezett feljelentés. A Közbeszerzési Hatóság és az Integritás Hatóság is vizsgálódik a közérdekű bejelentésünk nyomán A K-Monitor beszámolója szerint a nyomozó hatóság tanúvallomásra hívta fel a közbeszerzési eljárásokban ajánlatot tevő gazdasági társaságok ügyvezetőit, nagyobb cégek esetében az ajánlat összeállításában közreműködő alkalmazottakat, valamint közbeszerzési tanácsadókat. A vallomásaik alapján azonban a nyomozó hatóság szerint nem merült fel olyan bizonyíték, amely a pályázati eredmények befolyásolása érdekében kötött megállapodásokra, összehangolt magatartásra utalt volna. Mindezek alapján a nyomozó hatóság szerint nem sikerült olyan jellegű és mennyiségű bizonyítékot beszerezni, melynek alapján bárki gyanúsítható lenne bűncselekmény elkövetésével, ezért indokolása szerint nem tehet mást, mint hogy megszünteti az eljárást. A K-Monitor ekkor kapcsolódott be a történetbe, mivel álláspontjuk szerint a nyomozó hatóság nem tárta fel teljeskörűen a tényállást, amit pedig feltárt, abból megalapozatlanul következtetett arra, hogy nem történt bűncselekmény. A K-Monitor a nyomozást megszüntető határozat ellen felülbírálati indítványt nyújtott be, amelyben mind az eljárás, mind a meghozott határozat jogszerűségét vitatták. Rámutattak egyrészt, hogy a nyomozó hatóság annak ellenére nem hallgatta meg tanúként az ajánlatkérő intézmények döntéshozóit és a pályázatok előkészítésében közreműködő munkatársait, hogy a közbeszerzési eljárások egyik meghatározó és visszatérő eleme volt a becsült érték nyertesnek történt feltételezhető kiszivárogtatása, valamint az ajánlattételre való felhívások indokolatlanul szűk körű volta és a megelőző piackutatás hiánya. Bejelentésünk nyomán 11,2 millió forint bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság Másrészt azt is kifogásolták, hogy a megszüntető határozat semmilyen módon nem értékelte az Átlátszó, a ‒ Közbeszerzési Hatóság jelzésére eljáró ‒ Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint időközben a Gazdasági Versenyhivatal által is feltárt gyanús körülményeket. A nyomozó hatóság ugyanis a bűncselekmény hiányára vonatkozó megállapítását azokra a vallomásokra alapozta, amelyeket a közbeszerzési eljárásokban a Tömb 2002 Kft. érdekében részt vevő, abból vélhetően hasznot húzó ‒ így elfogulatlannak nyilvánvalóan nem tekinthető ‒ ajánlattevők tettek, valamint arra a tényre, hogy a fent nevezett hatóságok nem kezdeményeztek büntető eljárást. A beadványukban sérelmezték azt is, hogy az ügyhöz kapcsolódó iratjegyzékben szereplő több dokumentum (hatósági, banki tájékoztatások) beszerzéséről és tartalmáról a megszüntető határozatban nem esik szó. A határozat emellett még csak összefoglalóan sem ismerteti az ajánlattevőktől felvett tanúvallomásokat, mindössze a levont következtetését rögzíti, amely szerint a tanúvallomások nem tartalmaztak a feljelentett bűncselekmény megtörténtére utaló bizonyítékot. A Debreceni Járási Ügyészség alaposnak találta a civil szervezet felülbírálati indítványát, és a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte, továbbá elrendelte az eljárás folytatását. A K-Monitor szerint azonban az indokolásuk a beadványban foglaltaknál szűkebb körre korlátozódott: azt emelte ki, hogy a megszüntető határozat nem tartalmazza az iratjegyzékben szereplő valamennyi bizonyítékot, így a tanúvallomások ismertetését és rövid értékelésüket sem. Mivel pedig a határozat indokolása nincs kellő mértékben egyediesítve, az érdemi felülbírálatra alkalmatlan. A civil szervezet álláspontja szerint az ügyészség a tényállás feltáratlanságára és a bűncselekmény hiányának megállapítására vonatkozó kifogásaink megválaszolását nem kerülhette volna meg azzal, hogy az elutasító határozat felülbírálatra alkalmatlan voltára alapozza a hatályon kívül helyezést. Amennyiben megfelelően értékelte volna az ügyben már eddig is rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, érdemben kellett volna reflektálnia azokra az érvekre is, hogy a bizonyítás hiányos, illetve hogy az ismert tényállási elemek is bűncselekmény gyanúját vetik fel. Ez nem az első eset, hogy egy az Átlátszó által feltárt ügyben az ügyészség felülbírálja a rendőrség nyomozást lezáró határozatát: ugyanez történt például az érdi óvoda-közbeszerzések vagy a Mészáros M1 Autókereskedő cég flottatendereinek ügyében. Az eljárás eredményéről beszámolunk majd. Számos jogsértő esetet feltártunk idén, az elkövetők milliós bírságokat kaptak Katus Eszter A nyitókép illusztráció. Forrás: Hajdú-Bihar vármegyei rendőrség Facebook-oldala Source
13:55•Átlátszó - Róna Dániel: Most az ellenzéki szavazók többsége elhiszi, hogy nyerhetnek
A 21 Kutatóközpont a legutóbbi felmérésében a pártot választók között 48%-os támogatottságot mért a Tisza Pártnak, a Fidesznek pedig 38%-ot. A szeptemberben publikált számok alapján ha most tartanák a választást, kormányváltás lenne, a kisebb pártok közül pedig csak a Mi Hazánk jutna be a parlamentbe. A közvélemény-kutató cég igazgatóját, Róna Dánielt kérdeztük többek között a várható választási osztogatásról, a választási rendszer aránytalanságáról, és arról, hogy mi kellene ahhoz, hogy a 30 százaléknyi párt nélküli elmenjen szavazni. A 21 Kutatóközpont egy 2020-ban alapított budapesti, független társadalomkutatással, közvélemény-kutatással, politikai elemzéssel és tanácsadással foglalkozó kutatóintézet. Tevékenységei közé tartozik a kvalitatív és kvantitatív kutatás: kérdőíves felmérések, fókuszcsoportok, interjúk, tartalomelemzés. Ügyfelei között önkormányzatok, tudományos intézmények, politikai és gazdasági szereplők vannak. Igazgatója, Róna Dániel magyar politológus és közvélemény-kutató, aki 2010 és 2012 között egy kormányzati háttérintézményben, a Közpolitikai Kutatások Intézetében dolgozott. 2016 és 2019 között a Tett és Védelem Alapítvány kutatási igazgatója volt. 2013-2014-ben a Párbeszéd Magyarországért szakértőjeként segítette a párt választási felkészülését. 2017 augusztusában és szeptemberében Botka László, majd több alkalommal Karácsony Gergely kampányában végzett háttérmunkát. 2021-ben Márki-Zay Péter kampánycsapatában dolgozott. Az utóbbi években a Momentum munkáját segítette. Átlátszó: 2022-ben nagyot tévedtek a közvélemény-kutatók, a legtöbben erősen alulmérték a Fidesz támogatottságát. A EP-választáson pedig általában Tisza Pártot becsülték alul, a régi ellenzéki pártokat pedig felül. Hallani arról is, hogy kevesebben válaszolnak a felmérésekre, mint régebben. Mennyire hihetünk még a közvélemény-kutatóknak? Róna Dániel: Nemzetközi szinten a magyar válaszadási hajlandóság nem rossz: az Egyesült Államokban az emberek alig több mint 1-2 százalékát tudják megszólaltatni telefonos kutatással. Magyarországon ennyire nem súlyos a helyzet, bár évtizedes távlatban valóban csökkent a válaszadási hajlandóság, de például 2022-höz képest nem látunk nagy változást. A ’90-es években még jóval többen válaszoltak, mostanában jóval bizalmatlanabbak a választók. De alapvetően nemcsak a válaszadási százalékokon múlik a kutatások hatékonysága, hanem a mintavételen, a súlyozáson, és egyéb módszertani döntéseken. 2022-ben sem mért mindenki rosszul, ott volt például a Medián 50/40 százalékos mérése, ami nagy felháborodást keltett az ellenzékben, de ez alapján a kétharmad nem volt annyira meglepő. A 21 Kutatóközpont nem mért még 2022-ben, de én a HVG-nek és a 444-nek is nyilatkoztam arról, hogy rosszul állt az ellenzék, ezért nem veszem magamra a kritikát. A mostani kutatások tiszás előnyt mérnek, de a legutóbbi kampány végére a Fidesz visszaépítette az előnyét. Mi a különbség a 2022-es és a mostani politikai helyzet között? Erről Orbán Viktor is beszélt egy rendezvényen, hogy volt már, hogy rosszul álltak a 2022-es választások előtt is, mégis nyertek. Akkor valóban volt egy pillanat 2021 októberében, amikor a Medián – szerintem főleg az ő adataikból érdemes kiindulni – fej-fej mellett mérte a kormánypártokat és az ellenzéki összefogást. De ez a Mediánnál rövid ideig tartott, hamarosan visszacsúszott az ellenzék. Az egyik legnagyobb újdonság, hogy most az ellenzéki szavazók többsége elhiszi, hogy nyerhet a Tisza. A mi legutóbbi felmérésünkben mintegy 10 százalékponttal vezet a Tisza a Fidesz előtt a pártválasztók között, és hat százalékponttal gondolják többen, hogy a Tisza fog nyerni, mint ahányan a kormánypárt győzelmére számítanak. A tiszás szavazók elsöprő többsége győzelemre számít, és a nem-tiszások egy jelentős része is, még a Fidesz-szavazók sem mind gondolják, hogy a Fidesz nyer. Ilyen várakozások 2022-ben egyszer sem voltak, a kampány végére már rendkívül pesszimisták voltak az ellenzéki szavazók. További különbség, hogy most az adatok arra mutatnak, sokkal inkább kormányváltó hangulat van. A GKI fogyasztói bizalmi indexe is elégedetlenséget mutat, ahogy azok a felmérések is, ahol azt kérdezzük, jó irányba mennek-e a dolgok, vagy hogy jobb lenne-e, ha marad a mostani kormány. Szintén a Fidesznek kedvezőtlen folyamat, hogy látszik egy lassú, generációs eltolódás. Egyre többen tájékozódnak internetről, és egyre kevesebben tv-ből, rádióból, és eközben a kormány egyre jobban elveszíti az internetről tájékozódó generációkat. Ez látszik is a közvélemény-kutatásban, hatalmas a különbség a fiatalok és idősebbek között abban, ahogyan a kormányhoz állnak. Vannak olyan tendenciák is, amik a Fidesznek dolgoznak. Az erőforrás-fölényük nagyobb, mint bármikor, nagyobb kampánybüdzsé áll rendelkezésükre, és az állami intézményrendszert nagyobb mértékben tudják politikai célokra használni, mint korábban. Eközben ideológiai kérdések alapján továbbra is nagy társadalmi igény van a Fidesz politikájára. Török Gábor beszélt arról nemrég, hogy az emberek nagy többsége mostanra eldöntötte, hogyan szavaz. Mennyien lehetnek még azok, akik csak a kampány alatt, vagy a szavazófülkében döntik el, hova húzzák az x-et? Mi 30% körülire mérjük az úgynevezett párt nélkülieket, őket szokták bizonytalannak is nevezni, de a többségük nagyon magabiztosan utasítja el az összes pártot, ezért a nagy többségük nem is fog elmenni szavazni. A párt nélküliek társadalmi rétegződés szempontjából nem is igazán behatárolhatók, az ország minden tájáról, mindenféle rétegekből érkeznek. Közös jellemzőjük az, hogy nagyon bizalmatlanok minden politikussal szemben, nem igazán követik a politikát, nagyon nehéz őket elérni. Ezeknek az embereknek a nagy része mozdíthatatlan. Nagy kampánybravúr lenne, ha ebből a 30%-ból sikerülne valakinek 5-6 százalékpontnyi embert megszólítani. Rajtuk kívül az emberek többsége már eldöntette, kire szavaz. Valami nagyon furcsa dolognak kéne történni ahhoz, hogy nagyon változzanak az erőviszonyok. A napi politikai botrányok valójában nagyon kevés szavazót befolyásolnak. 2022-ben ilyen volt a háború és a választási osztogatás? Igen, a háború olyan kivételes, előre nem látható esemény volt, ami hirtelen felborította az erőviszonyokat. Ehhez persze kellett az ellenzék elhibázott kommunikációja is. Akkor olyanok is inkább a Fideszre szavaztak, akik egyébként egyáltalán nem szimpatizálnak a kormánnyal, mégis a Fidesznek sikerült velük elhitetni, hogy velük tud az ország a legjobb eséllyel kimaradni a háborúból. Akkor a választás előtti pénzosztás is nagyobb volt, mint amire most van lehetőség. A 2022-es osztogatás sokaknak azt jelentette, hogy százezrekkel nagyobb összegek maradtak a számláikon a hó végén, nagyságrendekkel több, mint amire lehetőség van. További probléma, hogy az osztogatás az inflációt is növeli. Ezt négy éve még kompenzálták a béremelkedések, ma már nem tudják. Több szakértő is állítja, hogy a magyar választók elsősorban a biztonságot tartják szem előtt. Mennyire üthet ez vissza a Tisza Pártnak, amikor az ő képviselőjelöltjeik mind a civil világból érkeznek, politikai előélet nélkül? Aki biztonságra vágyik, leszavaz egy pályakezdő politikusra egy tapasztalt képviselővel szemben? A felméréseinkben tényleg látjuk, hogy a Fidesz egyéni szinten kicsivel erősebb mint listán, de ez a különbség nagyon kicsi, körülbelül 1 százalékpont. A korábbi választások alapján Magyarországon nagyon kevés a szavazatmegosztás. Általában ugyanannak a pártnak az egyéni jelöltjét támogatjuk, amire országos listán szavaztunk. Ma Magyarországon alapvetően polarizált a politika, vannak orbánista és nem orbánista szavazók, a táborok között nagyon kicsi az átjárás. Ezt mutatja egyébként, hogy még 2022-ben is, amikor a körülmények a Fidesznek kedveztek, és az ellenzék gyakorlatilag minden hibát elkövetett a kampányban – látványosan megosztott volt, rosszul választott üzeneteket –, még akkor is megszerzett 36%-ot. Legalább ekkora az a réteg, ahol az Orbán-ellenesség az indentitás fontos része. Az inkumbens hatás inkább az ellenzéken belül érvényesülhet egy-két választókerületben. De országosan csak kevés ilyen verseny lehet, azok is Budapesten, például Hadházy Ákos, Varjú László vagy Hiszékeny Dezső választókerületében. Előfordulhat, hogy a Fidesz az egymásra induló ellenzéki jelöltek elől nevető harmadikként elvisz egy budapesti választókerületet? Ehhez a Fidesz jelöltjének 30% feletti szavazatra lenne szüksége, és ahogy most állnak a kormánypártok Budapesten, erre kevés kerületben van esélyük. Azokban az erősen ellenzéki körzetekben, ahol a jól beágyazott Tiszán kívüli ellenzéki képviselőket választanak, a Fidesz jelöltje eleve 30% alattról indul. Persze így is van költsége a Tisza számára, ha mondjuk 10-15% ellenzéki szavazat megoszlik a kisebb pártok jelöltjei között, mert így a gyengébb győzteskompenzáció miatt mandátumoktól eshetnek el. A közelmúltban látszólag kiszivárgott a Fidesz néhány belsős felmérése; először az Index mutatott be néhány választókerületi szintű állítólagos belsős kutatást, később a Szabad Európának szivárogtattak egy több tízezres mintájú, országos és helyi kutatássorozatról – sejthetően ez a kettő ugyanaz volt. Ezekben az szerepelt, hogy a Tisza földrajzilag nagyon egyenetlenül erősödik. Vagy már eleve ellenzéki körzetekben nyeri túl magát, vagy olyanokban, ahol behozhatatlan a kormánypártok előnye, így meglévő egyéni mandátumokat kevéssé fenyegetnek. Mennyire hitelesek ezek a kutatások és eredmények? Ezek egyelőre csak pletykák, kutatásoknak nem nevezném őket, mert nem ismerjük a teljes adatsort, nem tudjuk, milyen módszertannal készültek, sőt azt sem, melyik kutatóintézet készítette őket. Én csak a saját kutatásainkból tudok kiindulni, ezek pedig azt mutatják, hogy jelentős a Tisza fölénye, és a Fideszre kevesebben szavaznak, mint az EP-választásokon. A területi mintázatok alapvetően országos mintát követik, a földrajzi átrendeződések mérsékeltek. Megint inkább csak évtizedes távban látni átrendeződést, hosszabb távon a Fidesz nagyon feljött a legszegényebb és leginkább falusias választókerületekben, míg az elitkörzetekben visszaesett. Érdekesség, hogy 2022 óta a református többségű körzetekben, például Debrecen közelében is visszaesett a Fidesz támogatottsága. Nehezen hihető adatok szerepelnek a belsős fideszes közvélemény-kutatásokban Több jel is utal arra, a Fidesz abban bízik, hogy az egyéni versenyeknek köszönhetően nyeri meg a választást. Ebben segítségére van a választókerületek aránytalansága. Mekkora az esély, hogy a Fidesz úgy szerez több mandátumot, hogy országosan csak a második legtöbb szavazatot kapja? A mi számításaink alapján nagyjából 3% pontnál lehet az a határ, ahol, habár a Tisza több szavazatot kap, még mindig a Fidesz nyer. Egy 4-5% pontos Tisza-győzelem már kompenzálná a választókerületek aránytalanságából adódó hátrányt. De sok múlik azon is, hogy a kisebb pártok közül bejut-e valamelyik, és ők nem lesznek-e a mérleg nyelve. A mi méréseink alapján a Mi Hazánknak van a legnagyobb esélye bejutni, jelenleg a hárompárti parlament tűnik a legvalószínűbbnek. Az meglepetésszámba menne, ha a DK és az MKKP bejutna, de egyáltalán nem kizárt egyik sem. Az MKKP népszerű, alapvetően sok protest-szavazatra számíthatna, ha nem lenne Tisza Párt. Pulai: választókerületi szinten jobban áll a Fidesz, de ez még nem elég a győzelemhez A 21 Kutatóközpont nemsokára elindít egy Mandátumkalkulátort. Ez milyen logika alapján számolja ki az egyéni eredményeket? Mi az EP-választás eredményeiből indulunk ki. Feltételezzük, hogy az EP-választások óta a választókerületekben hasonló mértékben változott a pártok támogatottsága. Tehát ha például a Tisza országosan erősödik 10 százalékkal országosan, akkor az egyes oevk-kban is ilyen mértékben változik a támogatottsága az EP-választások eredményeihez képest. Ez persze csak egy modell, nem állítjuk, hogy minden körzetben azonosak a tendenciák, de úgy gondoljuk, a különbségek nem jelentősek. És persze ehhez hozzátesszük még a győzteskompenzációt és listás eredményt is, lemodellezzük a teljes választási rendszert, így jön ki a vetített parlamenti mandátumarány. Kérdezett: Zubor Zalán Címlapkép: Átlátszó-montázs (forrás: Facebook/21 Kutatóközpont) Source
13:14•Átlátszó - Le kell állítani a gödi akkugyárat, a bíróság hatályon kívül helyezte a környezethasználati engedélyét
A Budapest Környéki Törvényszék október 7-én hatályon kívül helyezte a gödi akkugyár környezethasználati engedélyét, melyet a Pest megyei kormányhivatal jogsértő módon többször is módosított a Samsung bővítési igényei szerint. A bírósági ítélet kézhezvétele után a hatóságnak el kell rendelnie a koreai cég akkugyártási tevékenységének felfüggesztését – az üzem majd csak egy újabb környezetvédelmi eljárás lefolytatása után kaphat ismét működési engedélyt. Jelentős civil sikernek tekinthető, hogy a Samsung-gyár környezethasználati engedélyét megtámadó Göd-ÉRT Egyesület keresetét megalapozottnak ítélte a bíróság. A per a civileket igazoló ítélettel zárult, a gyár engedélyét megsemmisítette a bíróság. Két éve tartó pereskedés 2025. október 7-én pernyertességről adott hírt közösségi oldalán a Göd-ÉRT és az EMLA Egyesület. A bejegyzés szerint a közel két éve zajló per, melyben a gödi civilek a Pest megyei kormányhivatallal és a Samsung SDI Zrt.-vel álltak szemben, a civilek győzelmével zárult. Az ügy előzményeivel többször foglalkoztunk az Átlátszón. Tavaly januárban írtuk meg, hogy a Göd-ÉRT Egyesület bírósághoz fordult a gödi akkugyár 2023 végén kiadott környezethasználati engedélye miatt: az egyesület szerint a Pest Vármegyei Kormányhivatal az engedély kiadásakor – többek közt – nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, emellett rendkívül megengedőnek bizonyult a levegő- és vízszennyezés, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is. Pert indítottak gödi civilek a zajszennyező akku-gyár környezethasználati engedélye ellen Majd beszámoltunk arról is, hogy bár a Budapest Környéki Törvényszék tavaly áprilisban megtiltotta a környezethasználatot a gödi üzem számára a végleges bírósági ítélet megszületéséig, a kormányhivatal ezt a bírósági döntést sajátos módon értelmezte. A megyei hatóság szerint a Törvényszék nem a gyár működésének leállítását, hanem csak „egyes tevékenységek korlátozását” írta elő. De még ezt a „csökkentett” működést sem támasztották alá a tények: a Samsung SDI üzemének zajos és környezetszennyező tevékenysége tovább folyt. A multicég fellebbezése nyomán pedig a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla visszavonta az elsőfokú bíróság környezethasználatot tiltó határozatát. A Budapest Környéki Törvényszék bírói tanácsa elé első alkalommal tavaly januárban, majd ezt követően áprilisban került a civilek keresete. Csakhogy időközben a kormányhivatal a Samsung SDI gyárbővítési kéréseit teljesítve három alkalommal is módosította a per alatt álló engedélyt. A módosított engedély szerint több száz újabb zaj-és légszennyező pontforrást építhető, emellett az üzem cellagyártási kapacitása évi 157 ezer tonnára, a magzatkárosító NMP oldószer mennyisége pedig 22 ezer tonnára emelhető. Ezeket a kapacitásbővítést is engedélyező határozatokat viszont a kormányhivatal megdöbbentő módon meg sem küldte a törvényszéknek. A bírósági tárgyaláson a hatóság és a Samsung SDI ügyvédei arra hivatkoztak, hogy az engedély-módosítások az akkugyár „más tevékenységeit” érintik, mint amit a civilek a keresetükben kifogásolnak, és egyébként sem jelentős változtatásokról van szó. Jogsértően tart vissza iratokat a kormányhivatal a gödi akkugyár perében Le kell állítani a gyárat A bíróság azonban nem fogadta el az alperesi érvelést, s a támadott engedély módosításait tartalmazó határozatok megküldésére szólította fel a kormányhivatalt. A civilek pedig jogi képviselőjük útján keresetkiegészítést nyújtottak be, melyben a módosított engedélyt is támadták. Az október 7-én lezajlott tárgyaláson a bírói tanács ítéletet hozott: ebben megsemmisítette a Samsung-gyár 2023-as környezethasználati engedélyét, valamint az engedély-módosító határozatokat is. A bírói tanács elnökének indoklása szerint jogszabály-ellenesen történt a módosító határozatok kiadása, s azokban foglaltak az akkumulátorgyár működését és környezethasználatát tekintve jelentős változtatásoknak tekinthetők. A bírósági döntés – mely ellen fellebbezni nem lehet, csak felülvizsgálati kérelem nyújtható be – alapján az ítélet kézhezvételét követően a kormányhivatalnak el kell rendelnie a Samsung SDI akkugyártási tevékenységének felfüggesztését. A gyár majd csak egy újabb környezetvédelmi eljárás lefolytatása után kaphat újra működési engedélyt. PERT NYERTÜNK A SAMSUNG-GYÁR ELLENÉBEN! Közel két év pereskedés után a Budapest Környéki Törvényszék a mai… Közzétette: Göd-ÉRT Egyesület – 2025. október 7., kedd A gödi civilek örülnek Szegedi Ákos, a Göd-ÉRT Egyesület elnöke, gödi önkormányzati képviselő lapunknak elmondta: „Rendkívül jelentősnek tartjuk a most meghozott ítéletet, mely a jogsértően kiadott engedélyt visszavonta. A peres eljárás azt is igazolta, hogy a hatóság a lakosság képviselete és védelme helyett csak a multicég érdekét nézi. A 2018 óta működő Samsung-gyár zajszennyező és szabálytalan működése miatt hiába nyújtottuk be panaszok ezreit a hatóságoknak, ezeket érdemben soha nem vizsgálták. Ráadásul a cég érdekében azt is titkolják, hogy mi kerül ki a gyárból a levegőbe, milyen méreganyagok jutnak ki a gyakori csőtörések során a talajba, vagy hova kerül a rengeteg veszélyes hulladék. A pert is azért indítottuk, mert egyesületünk az évek során minden lehetséges észrevételezési és véleményezési lehetőséget kimerített. A mostani bírósági eljárásban ugyan a kiadott engedély hiányosságai és a működés anomáliái nem kerültek napirendre, de egy új környezetvédelmi eljárás során újra fel tudjuk hívni a figyelmet a szennyezés és veszélyeztetés ügyére.” Bodnár Zsuzsa Címlapkép: A gödi Samsung-gyár (fotó: Olvasónk). A cikk a Journalismfund Europe támogatásával készült. Source
12:05•Átlátszó - Saját szabályzata ellenére sem biztosított sugárzásmérőt az egyik dolgozójának a szegedi egyetem fogászati klinikája
Közel 10 hónapig sugárzásmérő nélkül dolgozott egy munkavállaló a Szegedi Tudományegyetem fogászati klinikájának röntgen osztályán. Bár a munkavállaló számára a törvény nem írta elő a mérőeszköz viselését, az egyetem saját szabályzatában külön rendelkezett annak viseléséről. Az ügyben az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) panaszbejelentés érkezett, és a hivatal döntése alapján a munkavállaló addig nem dolgozhat, míg nem kap sugárzásmérőt. Ezen felül pedig az OAH egy másik eljárásban dönt az egyetemre kiszabandó szankció mértékéről, amely akár pénzbírság is lehet. Az egyetem nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy miért nem biztosították a sugárzásmérőt a dolgozónak, de azt írták, hogy elkötelezettek a munkavállalók egészségének megvédése iránt. Nem dolgozhat, míg sugárzásmérőt nem kap „Az Országos Atomenergia Hivatalhoz 2025. augusztus 18-án panaszbejelentés érkezett, amely szerint a Bejelentő a munkába állása óta eltelt közel 10 hónap alatt nem kapott dozimétert” – válaszolta megkeresésünkre az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), miután arról érdeklődtünk, hogy igaz-e, hogy az SZTE SZAKK Fogászati és Szájsebészeti Klinika Röntgen Osztályán úgy foglalkoztattak egy munkavállalót, hogy nem biztosították számára a dozimétert. Ez az az eszköz, amelyet a személyi sugárterhelés monitorozására használnak. Az ügyet az OAH integrált sugárvédelmi ellenőrzés keretében kivizsgálta, a szükséges intézkedéseket megtette. Többek között felhívta a figyelmet arra, hogy az érintett munkavállaló nem dolgozhat addig, amíg dozimétert nem kap – tudtuk meg a Hivataltól. Azt egyelőre nem tudni, hogy az OAH szabott-e ki bírságot, ugyanis a fentieken túl csak annyit árultak el, hogy az érvényesítési eljárás – melynek során a szankció mértékéről döntenek – még folyamatban van. Az érvényesítési eljárás során a Hivatal az atomenergia alkalmazásának biztonságosságát, az engedélyek meglétét, valamint a nukleáris biztonsági szabályzatok és a radioaktív-hulladék tárolójára vonatkozó biztonsági szabályzatok betartását vizsgálja. Az eljárás során az OAH többféle intézkedést is tehet, például: szóban vagy írásban figyelmeztetheti az eljárás alá vont szervezetet, előírhat számára kiegészítő feltételeket, közigazgatási bírságot szabhat ki, korlátozhatja, felfüggesztheti az engedélyezett tevékenységet, végső esetben pedig akár az engedélyt is visszavonhatja. Az egyetem maga vállalta a doziméter biztosítását Más országokhoz hasonlóan Magyarországon is szigorú szabályok vonatkoznak az atomenergia békés célú felhasználására, valamint a sugárvédelemmel kapcsolatos tevékenységekre. Az erre vonatkozó törvényeket és rendeleteket azoknak a felsőoktatási intézményeknek is be kell tartaniuk, akik radioaktív izotópokat, röntgenkészülékeket, részecskegyorsítókat vagy más sugárforrásokat használnak. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) több klinikáján – köztük a Fogászati és Szájsebészeti Klinikán – is használnak röntgent, így a munkavállalók sugárterhelésnek vannak kitéve. A hatályos jogszabályok alapján a sugárterhelésnek kitett munkavállalókat „A” és „B” kategóriába kell sorolni. Az „A” kategóriába azok a munkavállalók tartoznak, akiknek a sugárterhelése meghaladja az évi 6 millisiever (mSv) effektív dózist vagy a szemlencsére nézve az évi 15 mSv, illetve a bőrre vagy a végtagokra nézve az évi 150 mSv egyenértékdózist. A „B” kategóriába tartozik minden olyan sugárterhelésnek kitett munkavállaló, aki nem sorolható az „A” kategóriába. Azt, hogy egy munkavállaló melyik kategóriába tartozik, a munkáltatónak – így az SZTE-nek is – a munkába állás előtt meg kell határoznia. Az „A” kategóriába sorolt munkavállalók – mivel sugárvédelmi szempontból veszélyesebb berendezésekkel dolgoznak – kötelesek a röntgen- és gamma-sugárzásból származó, külső sugárterhelés mérésére alkalmas, a munkáltatótól független dozimetriai szolgáltató által biztosított hatósági személyi dózismérőt (azaz dozimétert) viselni. A „B” kategóriába sorolt munkavállalók esetében ez nem kötelező, de az engedélyes (aki jelen esetben az egyetem) felelőssége a besorolás helyességének monitorozással történő alátámasztása. Ennek érdekében az SZTE a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatban rögzítette, hogy a Fogászati és Szájsebészeti Klinika Röntgen Osztályán dolgozó munkavállalók „B” sugárvédelmi kategóriába sorolhatók, azaz személyi dozimetriai ellenőrzésük nem kötelező, de a monitorozás érdekében az SZTE a dolgozók részére a doziméter viselését előírja. Alacsony sugárterhelésnek volt kitéve az egyetem szerint Az általunk megkérdezett szakértő szerint jelen esetben az egészségkárosodásnak kicsi a valószínűsége, mert a munkavállaló a „B” kategóriába volt sorolva, és a fogászati röntgeneknek alacsony a sugárterhelésük. Abban az esetben, ha valaki huzamosabb ideig, akár 10 hónapig nem viseli a dozimétert, az a monitorozás adatszolgáltatásától esik el. Ilyen esetben retrospektív módon határozzák meg a személy elszenvedett dózisát. A meghatározásnál figyelembe kell venni a sugárzási térben töltött időt és a sugárzási tér nagyságát is. Jelen esetben az a legegyszerűbb, ha a 10 hónappal ezelőtti adatokat visszakeresik, vagy a kollégák elszenvedett dózisa alapján becsülik meg az illető személyi dózisát. Bár a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatot nem, az egyetemi 2015-ös Sugárvédelmi Szabályzatot megtaláltuk az egyetem honlapján. Az ebben foglaltak szerint: „bármely ionizáló sugárforrást alkalmazó tevékenység esetében a dolgozók védelmét és biztonságát optimalizálni kell annak érdekében, hogy az egyéni dózisok nagysága, a sugárzásnak kitett személyek száma és a sugárterhelés valószínűsége az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradjon”. Az Egyetemi Sugárvédelmi Szabályzatban leírtakat minden sugárveszélyes munkát végző dolgozó köteles maradéktalanul betartani és betartatni. Ha hiányosságot vagy mulasztást tapasztal, azt köteles jelenteni az adott terület sugárvédelmi megbízottjának vagy helyettesének, aki intézkedik az ügyben, és jelenti az eseményt a Tanszék/Egység vezetőjének. Azt, hogy mindez megtörtént-e, nem tudjuk, mert az egyetem erre irányuló kérdésünkre nem válaszolt. Ahogyan arra sem, hogy miért nem biztosították az eszközt a munkavállalónak. Az egyetem válaszában annyit írt, hogy elkötelezettek a munkavállalók egészségének megvédése iránt. Az SZTE SZAKK Fogászati és Szájsebészeti Klinikája annak ellenére biztosítja a doziméter használatát a fogászati radiológiai környezetben dolgozók számára, hogy a rendkívül alacsony sugárzási szint miatt a hatályos jogszabályok ezt nem teszik kötelezővé. Hozzátették, minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, és a fogászati klinika röntgen osztályán fellépő sugárzási potenciál annyira elenyésző, hogy a klinika története során a mérések soha nem mutattak számszerűsíthető sugárzási értéket. „Nem volt olyan munkavállaló, aki ennek alapján ki volt téve a szokásos, rendkívül alacsony, nem számszerűsíthető értéknél nagyobb sugárzásnak” – írta az egyetem. Szabó-Gödri Rita Címlapkép: Átlátszó-montázs (forrás: SZTE) Source
09:07•Átlátszó - Oct 07, 2025
- Az állam ellensége: külföldi ügynöknek bélyegezve Putyin Oroszországában
Amikor Moszkva Taiszija Bekbulatova újságírónőt „külföldi ügynöknek” bélyegezte, az több volt, mint egy bürokratikus címke. Hadüzenet volt a szakmájának. Bekbulatova emigrációba kényszerülve továbbra is vezeti a Holod Mediát, amely a cenzúra ellenére több millió embert ér el Oroszországban. A másik interjúalanyunk egy ügyvéd, aki azt kérte, hogy ne hozzuk nyilvánosságra a nevét, mert olyan újságírókat véd, akiket az állam célba vett. Interjúnkat az athéni International Journalism Forum konferencián készítettük. Taisia Bekbulatova orosz újságíró, és a Holod Media alapítója. A Holod független médium, amely regionális tudósításairól ismert. Bekbulatovát 2021-ben „külföldi ügynöknek” nyilvánították és emigrációba kényszerítették. Most Németországban él, ahonnan a cenzúra ellenére továbbra is eléri az oroszországi közönségét. Másik interjúalanyunk egy ügyvéd, aki névtelenséget kért, mert üldözött újságírók és nemkívánatos médiumok érdekeit képviseli évtizedek óta. Kérem, mesélje el a személyes történetét. Mit csinál újságíróként, és hogyan lett külföldi ügynöknek nyilvánítva? Taiszija Bekbulatova: Egész életemben újságíróként dolgoztam. A Moszkvai Állami Egyetemen tanultam újságírást, és 18 évesen kezdtem el dolgozni. Első állásom a Kommersantnál, Oroszország egyik vezető újságjánál volt. Később tudósítóként csatlakoztam a Meduza csapatához. 2019-ben megalapítottam a Holod Mediát, egy független médiumot, amely Oroszország régióiból származó cikkekre összpontosít. Én vagyok az alapítója és a főszerkesztője is. Regionális életről, társadalmi kérdésekről és az állam kudarcairól írtunk – bűnözésről, erőszakról és korrupcióról. Az egyik első nyomozásunk egy sorozatgyilkosról szólt, aki nőket erőszakolt és gyilkolt. Annak ellenére, hogy az áldozatok és a tanúk feljelentéseket tettek a hatóságoknak, azok figyelmen kívül hagyták a panaszokat. Ezen hanyagság miatt az elkövető éveken át folytathatta tevékenységét, legalább tíz nőt ölt vagy támadott meg. 2021-ben „külföldi ügynöknek” nyilvánítottak, mert a Holod független és kritikus az állammal szemben. Nem akartam ezt a címkét, de a hatóságok rám kényszerítették. Adtak valamilyen magyarázatot? Például volt valami köze külföldi finanszírozáshoz? TB: A magyarázat homályos volt. Arra hivatkoztak, hogy megosztottam a Meduza cikkeit, és pénzt kaptam külföldről. Nem kaptunk illegális pénzt. De a törvények folyamatosan változtak és szigorodtak, így könnyű számukra bárkit külföldi ügynöknek nyilvánítani. Lényegében csak ürügyre volt szükségük. Orosz mintát követ, rezsimérdeket szolgál a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése A weboldalát is blokkolták, miután külföldi ügynöknek minősítették? TB: A weboldalt 2022-ben blokkolták, közvetlenül az Ukrajna elleni invázió után. Röviddel ezután a Holodot is felvették a külföldi ügynökök listájára, személyesen engem pedig már 2021-ben. Engem és a médiumomat is az állam ellenségének bélyegezték. Mit jelent pontosan a gyakorlatban, hogy valakit külföldi ügynöknek nyilvánítanak? TB: A törvény szerint minden megnyilvánulásomnak tartalmaznia kell egy nyilatkozatot: „Ezt az anyagot egy külföldi ügynök készítette.” Ez még a mások szavainak újraposztolására is vonatkozik. Az ötlet az, hogy nyilvánosan megbélyegezzenek mint megbízhatatlan személyt, „az állam ellenségét”. Ha a weboldalad blokkolva is van, akkor is fel kell tüntetned a nyilatkozatot, mert az emberek VPN-nel olvashatják. Én nem vagyok hajlandó betartani, ezért az állam rendszeresen megbírságol. Miért döntött úgy, hogy nem tartja be a szabályt? TB: Mert nem vagyok külföldi ügynök. Szeretem az országomat, és ezt a címkét megalázónak tartom. Elidegenít a közönségtől. Sok kollégám engedelmeskedik, mert nekik több vesztenivalójuk van: családjuk Oroszországban, vagyonuk, vagy a lehetőség, hogy egy nap visszatérjenek. Vannak mások is, akik szintén megtagadják az öncímkézést? TB: Igen, sokan. Néhányan megpróbáltak megfelelni a szabálynak, de ez sem segített – ők új vádakkal szembesültek, például extremistának minősítették őket. A törvény önkényes, ezért néhányan végül feladják a megfelelni próbálást. Értelmetlennek tűnik. Anonim ügyvéd: A megfelelés gyakran csak túlélési taktika. Az emberek nem azért engedelmeskednek, mert tisztelik a törvényt, hanem azért, hogy minimalizálják a személyes kockázatot. Néhányuknak idős szülei vagy gyermekei vannak Oroszországban. Mások el akarják kerülni, hogy nemzetközi körözési listára kerüljenek. Még ha az Interpol azt is mondja, hogy nem fogja tiszteletben tartani Oroszország politikai indíttatású elfogatóparancsait, ez változhat. És a Törökországgal vagy Szerbiával kötött kétoldalú megállapodások kockázatot jelentenek. Az újságírókat Oroszország kérésére külföldön is letartóztathatják. Orosz típusú szuverenitásvédelem Grúziában: „Stigmatizálnak minket” Tehát nem volt hajlandó betartani a szabályokat. Mi történt ezután? TB: Bírságokat kezdtek kiszabni rám. Már két be nem fizetett bírság is büntetőeljáráshoz vezethet. Nekem ennél már több is van. Még mindig Oroszországban él? TB: Nem, nem tudok visszatérni. Vádat emeltek ön ellen? TB: Még nem, de megtehetik. Néha az emberek nem is tudnak róla, amíg fel nem kerülnek a körözési listákra. Azok után, hogy ennyi bírságot kaptam, a vádemelés bármikor lehetséges. Mikor döntött úgy, hogy elhagyja az országot? TB: 2021-ben, miután egy valaki más ellen zajló nyomozás keretében átkutatták a lakásomat. Az ügyvédek azt tanácsolták, hogy ideiglenesen távozzam. Soha nem tértem vissza. 2022-ben, az invázió után Ukrajnába mentem, hogy riportot készítsek az orosz háborús bűnökről. Ez lehetetlenné tette a visszatérést. Kétlem, hogy ezt megbocsátanák nekem. Hol él most? TB: Németországban. Van családja vagy vagyona Oroszországban? TB: Igen, vannak ott rokonok és közeli barátok. Főleg online kommunikálunk, de ez egyre nehezebb. A hatóságok blokkolják az üzenetküldőket és a VPN-eket. Nemrég korlátozták a Telegramon és a WhatsAppon történő hívásokat. Az idősebb, technológiailag kevésbé jártas emberek számára szinte lehetetlen a kapcsolattartás. Felkészült erre a forgatókönyvre, amikor öt éve elindította a független újságját? TB: Nem. Senki sem volt felkészülve rá. AÜ: A száműzetésre nem lehet felkészülni. Normális életet élsz mint tiszteletben álló szakember, és hirtelen nemzetbiztonsági fenyegetésnek bélyegeznek. Ez sokk. A száműzetés nem önkéntes migráció, hanem kényszerű, és tönkreteszi az általad tervezett életet. TB: Minden olyan gyorsan megváltozott. 2019-ben még legálisan működöttünk. Podcastokat adtunk el, platformokkal kötöttünk partnerséget, növeltük a közönségünket. Már akkor is voltak külföldi ügynökök és bebörtönzött újságírók, de a legtöbb média még működött. Aztán a helyzet gyorsan eszkalálódott: 2022-re szinte az összes független médiumot száműzték vagy betiltották. Egyik napról a másikra bűnözőkké váltunk. Gondolt már arra, hogy feladja az újságírást, hogy elkerülje a konfliktust az állammal? TB: Folyamatosan. De nem tehetjük. Az olyan újságírók és ügyvédek, mint mi, makacs emberek. Ez a szakmánk. AÜ: Képzelje el, hogy egész életében egy szakmára készül, kiválóan teljesít benne, majd egyszer csak azt mondják, hogy ez mostantól bűncselekmény. A választási lehetőségei korlátozottak: hallgat, kockáztatja az üldözést vagy feladja a karrierjét. Néhányan feladták, és más munkát vállaltak. De sokak számára az újságírás vagy az ügyvédi pálya feladása azt jelenti, hogy feladják önmagukat. A folytatás kockázatos, de ez az egyetlen módja annak, hogy hűek maradjunk önmagunkhoz. Könnyebb lesz Magyarországon terrorizmust finanszírozni, mint kormánykritikus sajtót vagy civil szervezetet Ha egyszer külföldi ügynöknek bélyegeznek valakit, le lehet-e valaha is kerülni a feketelistáról? AÜ: Szinte soha. Néhányan meg tudták tenni, de csak úgy, hogy feladták a szakmájukat, és teljes csendben élnek. Ez lényegében egy túszhelyzet: vagy hallgatsz, vagy örökre száműzetésben élsz, fenyegetés alatt. Milyen módszereket alkalmaznak az aktív, de külföldön élő újságírókkal szemben? TB: Vannak gyanús mérgezések. Nehéz bizonyítani, de több kollégám is úgy gondolja, hogy célpontok voltak. Ezen túlmenően az állam jogi eszközöket is alkalmaz. Ha a vádemelés alatt lejár az útleveled, lehet, hogy nem kapsz újat, és így csapdába esel. Ez apróságnak tűnik, de a papírok hiánya tönkreteheti az életedet. Európában kérhetnek menedékjogot a száműzött újságírók? TB: Egyes országokban igen, de ez a bizonyítéktól függ. Sokan nehezen tudják bizonyítani, hogy személyesen őket vették célba. Eközben banki számlák, jogi dokumentumok és egyéb kötelezettségek révén továbbra is Oroszországhoz kötődünk. AÜ: Még az orosz állampolgárság feladása sem segít. Néhány külföldi ügynöknek minősített szerző soha nem rendelkezett orosz állampolgársággal – egyszerűen csak oroszul publikáltak. A hatóságokat ez nem érdekli. A más állampolgárság nem véd meg a zaklatástól vagy a megfigyeléstől. Az orosz hatóságok gazdagok, befolyásosak, és számos országba beépültek. A külföldön fennálló kockázatok valósak. Miért üldözik a száműzetésben élő újságírókat? Van még befolyása Oroszországon belül? TB: Igen. A közönségünk körülbelül 80%-a még mindig Oroszországban él. Az emberek VPN-eket és kreatív módszereket használnak, hogy hozzáférjenek a tartalmainkhoz. Ezért kezelik az orosz hatóságok még mindig fenyegetésként a független médiát. Ha nem lenne közönségünk, nem foglalkoznának velünk. AÜ: A kutatások ezt megerősítik. Az oroszok még mindig független információkat akarnak. A propaganda hatalmas, a nemzeti költségvetésből finanszírozzák, de a független média közönsége továbbra is erős, sőt növekszik. Az emberek biztonsági okokból kerülik a tüntetéseket, de magánemberként tudni akarják az igazságot. Az újságírók pedig megtalálják a módját, hogy eljuttassák hozzájuk, pl. pdf-ek, podcastok, YouTube-videók, Telegram-üzenetek formájában. A kereslet továbbra is fennáll. Az oroszországi emberek így is szóba állnak önnel? TB: Igen, de nehezen. A félelem miatt sokan visszautasítják a kommunikációt. Gyakran több tucat emberhez kell fordulnunk, hogy találjunk egy forrást, aki hajlandó beszélni, különösen a háborúról. AÜ: A hatóságok egyes forrásokat is büntetnek, bár többnyire csak szélsőséges esetekben. A Novaja Gazeta például közzétett egy cikket egy Ukrajnában meghalt katonáról. Az anyja és a nővére nyilatkozott a lapnak. Ezután mindkettőjüket „a hadsereg becsületének megsértésével” vádolták. Ez az eset megtanított minket arra, hogy gondosan védjük a forrásainkat – ha lehetséges, ne említsük a nevüket, ne mutassuk az arcukat. TB: Fehéroroszországban az anonimitás még szélsőségesebb: mindenki névtelen – szerzők, szakértők, források. Ez rontja a közönség bizalmát, de a biztonság megköveteli. Az orosz média is követheti ezt az utat. Mi motiválja a folytatásra? TB: A felelősség. Felépítettünk egy közönséget, és ők bíznak bennünk. Amíg el tudjuk érni az embereket Oroszországban, addig folytatjuk. Ha ez véget érne, abbahagynám, nem akarok csak a diaszpóra számára publikálni. A célunk az, hogy Oroszországon belül tájékoztassuk az embereket. Elterjedhet ez a modell nemzetközi szinten? AÜ: Sajnos igen. Az autoriter államok tanulnak egymástól. Maga a „külföldi ügynök” fogalom sem orosz eredetű – az 1938-as amerikai Foreign Agents Registration Act (Külföldi ügynökök nyilvántartása) nevű törvényből származik, amely eredetileg a lobbizásról szólt. Oroszország viszont fegyverként használja a civil társadalom ellen. Hasonló törvények léteznek Izraelben, Ausztráliában és másutt is. Az orosz példa azt mutatja, hogy a kormányok felhasználhatják a kritikusaik – újságírók, civil szervezetek, sőt művészek – elhallgattatására. Ha ezt nem vesszük észre, akkor tovább fog terjedni, még Európában is. Kérdezett: Bodoky Tamás Source
13:12•Átlátszó - Sportcsarnokok országa: most épp nettó 1,8 milliárdért épül egy a 4800 fős Környén
Öt éven belül ötödször írt ki közbeszerzési eljárást sportcsarnok építésére Környe község önkormányzata. A legtöbb esetben azért lett eredménytelen az aktuális tender, mert a legolcsóbb árajánlat is meghaladta a település rendelkezésére álló forrását. Most úgy tűnik, végre megépülhet a 300 férőhelyes létesítmény, hiszen nyertesként hirdették ki a SZILVÁSI Építő, Beruházó, Kereskedő és Szolgáltató Kft.-t, amely nettó 1,8 milliárdért vállalta a kivitelezést. A csavar a történetben, hogy ez az összeg (vagyis a legolcsóbb ajánlat) pontosan ugyanannyi, mint a 2020-ban a legdrágább ajánlat volt, és 300 millió forinttal több annál, mint amit akkor túl drágának tartottak. A bírálati összegzés szerint eredményes lett az a közbeszerzési eljárás, amit Környe község önkormányzata írt ki sportcsarnok építésére idén tavasszal. A tenderre 17 cég jelentkezett, közülük a SZILVÁSI Építő, Beruházó, Kereskedő és Szolgáltató Kft.-t adta a legolcsóbb, nettó 1 867 049 356 forintos ajánlatot, így a tervek szerint velük kötik meg a kivitelezői szerződést. Vagyis ha senki nem támadja meg a döntést, a 4800 fős községben – öt év várakozás után – végre megkezdődhetnek a munkálatok. Ez azért nagy szó, mert már ötödször futnak neki a beruházásnak. 1. Először 2020 elején írták ki a közbeszerzési eljárást. Majd áprilisban vissza is vonták, a következő indokokkal: „az ajánlatkérő a kialakult járványhelyzet és az elrendelt veszélyhelyzet pontosan előre nem látható pénzügyi és egyéb következményeire figyelemmel úgy döntött, hogy az ajánlati felhívást visszavonja, figyelemmel arra is, hogy nincs olyan külső kötelező körülmény, miszerint a közbeszerzést és a beruházást most kellene feltétlenül megvalósítani. A közbeszerzés előreláthatólag egy későbbi időpontban újra kiírásra kerül majd.” 2. A második tendert 2020 végén írták ki. Ezt már nem vonták vissza, ellenben eredménytelen lett. A felhívásra négy cég jelentkezett: az ARCHIBONA Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., az EP Konstruktív Kft. és a BAUSZER Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Utóbbi adta a legolcsóbb, nettó 1,5 milliárd forintos ajánlatot. De még ez is túl drágának bizonyult arra tekintettel, hogy a községnek csak 1,1 milliárd forintja volt a beruházásra. A legdrágább ajánlatot a 12. kerületben egykor mindent elnyerő ARCHIBONA adta nettó 1,84 milliárd forintért. Ez összeg megegyezik azzal, amivel a SZILVÁSI Építő most elnyerte a megbízást, és ami 300 millióval több, mint a BAUSZER Építő 1,5 milliárdos ajánlata. 3. 2021 őszén aztán megint nekifutottak a kiírásnak – immár harmadszor. A részvételre jelentkező 5 cégből végül 3 adott be ajánlatot: a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft., a BAUSZER Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. Szerződést azonban egyikükkel sem tudtak kötni, ugyanis a megajánlott összegek továbbra is meghaladták a keretet. A pontos árak nem derültek ki az EKR-be feltöltött dokumentumokból, de Beke László (független) polgármester egy 2022-es falugyűlésen azt mondta, egy nettó 1,9 és egy nettó 2 milliárdos ajánlatot kaptak. 1,2 milliárdért építhet sportcsarnokot egy kisvárosban a ZTE tulajdonosának cége Takarékoskodtak, így lett elég a pénz Bár a multifunkciós csarnok építését megint elnapolta község, közben azért a meglévő sporttelepet korszerűsítették nettó 469,9 millió forintért. A kivitelező a kormányközeli Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. volt. 4. 2024 tavaszán a polgármester aztán arról számolt be a helyieknek, hogy „az eltelt évek takarékos gazdálkodásának köszönhetően, illetve az építőiparban tapasztalható visszaesés miatt vélelmezhetően olyan helyzet alakult ki, amelyben lehetőségünk lesz megvalósítani a beruházást”. Júliusban ki is írták sorban a negyedik közbeszerzési eljárást, hogy ősszel vissza is vonják. Az önkormányzat az indokolásban azt írta, „az eljárásban érkezett rendkívül magas számú kiegészítős tájékoztatás kérésre figyelemmel a kivitelezési dokumentáció teljes körű felülvizsgálata és átdolgozása vált szükségessé, melyet követően az ajánlatkérő az eljárás újraindítását tervezi”. Negyedszerre sem sikerült átadni az 1,2 milliárdos kosárlabda-sátrat Győrben 5. Ez meg is történt, és a tendert ötödször is kiírták idén májusban. Ennek az eredményét publikálták a napokban az EKR felületén. Az új sportcsarnok 300 férőhelyes, nettó alapterülete pedig 2832 négyzetméter lesz. Az épület monolit sáv/ lemezalapra és osztályozott zúzottkő feltöltésre épül, vasbeton felmenő szerkezetekkel és nagyfesztávú acél térlefedéssel. A külső falak és a tetőzet az energetikai rendeletnek megfelelő vastagságú hőszigeteléssel lesznek ellátva. Az épületben továbbá talajnedvesség elleni szigetelést, sportpadló burkolatot, vizesblokkokat, míg kint virágágyat alakítanak ki, emellett füvet, bokrokat és lombos fákat is telepítenek. A nettó 1,8 milliárdos beruházás nagy horderejű lesz a községben, tekintve, hogy Környe 2025. évi költségvetési rendeletében a következő számok szerepelnek: bevételi főösszeg 3,8 milliárd forint, kiadási főösszeg 8,5 milliárd forint. A várható hiányt pedig 4,7 milliárd forintban állapították meg. Ünnep: másfél milliárdos sportcsarnok épül a Fejér megyei kisvárosban Katus Eszter Nyitókép: A sportcsarnok látványterve. Fotó: kornye.hu Source
12:15•Átlátszó - Oct 06, 2025
- Orbán Viktor már átadta, de csak most derült ki, hogy 3,9 milliárdra drágult a szekszárdi uszoda
A közbeszerzési értesítőben a napokban tették közzé a hirdetményt, amely szerint 3,2 milliárdról 3,9 milliárd forintra drágult a szekszárdi uszoda kivitelezése. Erről nem tett említést Orbán Viktor, amikor pár hetet átadta az elkészült létesítményt. Mint ahogy arról sem, hogy az új uszodára 10 évet kellett várniuk a helyieknek, és hogy egy kivitelezővel korábban már szerződést bontottak. Az a megbízás 2,3 milliárd forintos volt. „Elkészült a tanuszoda. A szekszárdiak ezt kérték tőlünk, nehéz szülés volt, de elkészült, megcsináltuk” – írta a Harcosok Klubjában szeptember 16-án Orbán Viktor. A miniszterelnök ezzel harangozta be a szekszárdi tanuszoda átadását, amelyre aznap délután volt hivatalos. Az ünnepélyes megnyitó le is zajlott, Orbán beszélt a helyi munkanélküliségi rátáról, a jövő évi választásokról, Brüsszelről, de arról nem tett említést, hogy a kivitelezés ára végül 3,2 milliárd forintról 3,9 milliárdra nőtt. Ez csak a napokban derült ki a közbeszerzési értesítőből, ahol a VEMÉV-SZER Építő- és Szerelőipari Kft.-vel és a LATEREX Építő Zrt.-vel kötött szerződés módosításáról számoltak be. A dokumentum szerint a megrendelő különböző pótmunkák elvégzését kérte tavaly összesen 687 225 076 forint értékben. Többek között 2 db saját hőszivattyút, a légkezelő gépek cseréjét, erősáramú többletet, épületfelügyeleti rendszert és modernebb öltözőszekrényeket kértek. Mindez azt jelentette, hogy a vállalkozói díj összesen (tervezői díjjal együtt, de tartalékkeret nélkül) 3 235 879 473 forintról 3 923 104 549 forintra változott. Ebből maga a kivitelezés 3,7 milliárdot tesz ki. Bár Orbán Viktor sikersztoriként adta elő az uszoda megépítését, valójában a létesítmény már 9-10 éve épül. Ahogy arról tavaly nyáron beszámoltunk, Szekszárd régi uszodáját 2015-ben zárták be, az akkori fideszes polgármester 2017-re ígérte az új létesítményt. Az építkezésnek végül 2018-ban álltak neki, a kivitelező az AQUAPLUS Kft. lett nettó 2,3 milliárd forintos ajánlattal. Ezt a kivitelezői szerződést többször is módosították, végül az önkormányzat 2022 júliusában fel is bontotta azt. A be nem fejezett uszoda ügyében rendőrségi nyomozás is indult, de arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény. Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2023 őszén írt ki új közbeszerzési eljárást, amit a VEMÉV-SZER Kft. és a Laterex Zrt. konzorciuma nyert el nettó 3,2 milliárd forintos ajánlattal. Ezt módosították végül 3,9 milliárdra. Talán jövőre kész lesz a 9 éve beígért uszoda, de kell még hozzá 3,2 milliárd forint Az ügy külön pikantériája, hogy miután átadták az uszodát, a város rögtön le is mondana róla. A Magyar Hang cikke szerint ugyanis az önkormányzat az üzemeltetést és a tulajdonjogot is átadná az államnak. Katus Eszter Nyitókép: Orbán Viktor Szekszárdon, az uszoda átadóján. Fotó: Facebook Source
12:26•Átlátszó - Oct 03, 2025
- Szalay-Bobrovniczky Kristóf anyagi jóléte és MÁV-reklámok százmilliókból
G7: Százmilliókból kommunikálja 10 pontos vállalását a MÁV Az állami vasúttársaság augusztus elsején írt alá szerződést a Balásy Gyula tulajdonában lévő, a kormányzati reklámokat évek óta intéző New Land Media és a Lounge Design Kft.-vel komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátására. A megállapodás értéke 237 millió forint volt, de zárójelben hozzáfűzték, hogy a teljes keretösszeg ennek épp a négyszerese, 948 millió. A HVG birtokába jutott, nyáron aláírt szerződésben részletesen rögzítették a kommunikációs célokat, ezek között szerepel „a Társaság erőfeszítéseinek transzparens bemutatása”, „a kiindulást jelentő negatív közhangulat ellensúlyozása”, valamint „a társadalmi elismertség visszaállítása, erősítése”. Direkt36: Itt egy erős bizonyíték arra, hogy Mészáros Lőrinc áll Orbán apjának milliárdos építkezése mögött Orbán Viktor régi barátja, az elmúlt években Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált Mészáros Lőrinc egy cégén keresztül jelentős összegű pénzügyi segítséget nyújtott a miniszterelnök apjának, Orbán Győzőnek az Alcsútdobozon, több jel szerint konkrétan a hatvanpusztai birtokon zajló építkezéséhez – derül ki egy bizalmas dokumentumból, amely a lap birtokába jutott. Az irat szerint a Mészáros tulajdonában álló Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. nevű cég azzal segítette Orbán Győzőt, hogy egy 2023-2024-es, a beruházás részleteit ismerő egyik forrás szerint 3,6 milliárd forintos költségű munkához ők biztosítottak fedezetet. Hvg.hu: Magas színvonalú életvitelének biztosítására hozott létre alapítványt Szalay-Bobrovniczky Kristóf A honvédelmi miniszter idén nyáron egy 750 milliós vagyonkezelő alapítványt gründolt saját anyagi biztonsága érdekében. A Per Ensem („kard által” latinul – a szerk.) Vagyonkezelő Alapítványba Szalay-Bobrovniczky elsőként a Badacsonytomaj és Káptalantóti határán fekvő 1,4 hektáros majorságát tette be, hogy garantálja saját és közeli hozzátartozóinak a jólétét, valamint népszerűsítse a vadászatot, a teniszt, a vízi és a lovassportokat. Az alapítvány alapító okirata kimondja: cél a kedvezményezettek anyagi jólétének „generációkon átívelő biztosítása”. Válasz Online: Nagyon Nagy Márton I.: miniszterből NER-csúcsragadozó Minden jel arra utal, hogy a nemzetgazdasági miniszter nemcsak tárcát kapott a kormányfőtől, hanem jóval nagyobb „bemozogható” területet. A lap kétrészes cikkben igazolja, hogy mára százmilliárdos nagyságrendű közpénz mozdult meg a Nagy Mártonnal, illetve testvérével és sógornőjével rokonítható birodalom érdekében. Az első rész arról szól, hogy a Nagy-kör az elmúlt években jócskán behálózta az államot, a második pedig a Tiborczék receptje szerint gründolt szupertitkos magántőkealapokról. Telex: Több mint 650 milliószor futottak le három hónap alatt a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Magyar Pétert lejárató videói A megafonos Apáti Bence által elindított, és személyesen Orbán Viktor által is támogatott Nemzeti Ellenállás Mozgalom júliusban kezdte el teleszórni a hirdetéseivel az internetet, és nagyon rövid idő alatt Európa legnagyobb politikai hirdetői közé emelkedtek a közösségi médiában. Az elmúlt három hónapban a YouTube-on és Facebookon gyakorlatilag a csapból is a NEM mesterséges intelligenciával készített videói folytak, jellemzően arról, hogy Magyar Péter egy borzalmas ember, el akarja venni az emberek pénzét, és Zelenszkij. Összesen kicsit több mint 650 millió alkalommal futottak a videók, amiért YouTube-on 668 ezer eurót (kb. 260 millió forint), Facebookon pedig 383 milliót fizetett ki a Nemzeti Ellenállás Mozgalom. Címlapkép: Tűzoltók egy kigyulladt mozdonynál Debrecen-Kismacs külterületén 2024 júniusában (fotó: katasztrofavedelem.hu) Source
15:25•Átlátszó - Mészárosék 43 hektár földet vásárolnak egy fideszes képviselőtől
A Csongrád-Csanád megyei Fábiánsebestyén és környéke egyre felkapottabb a Mészáros családban: Mészáros Andrea jelentős földterületet vásárol Csongrád-Csanád vármegyében. A 119 hektáros terület 259366/710898 tulajdoni hányadát 84 millió forintért szerzi meg, ami hektáronként 1,936 millió forintos árat jelent. A földek korábban Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő és családja tulajdonában álltak, és jelenleg is Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég műveli őket. A most kifüggesztett adásvételi szerződésből kiderül, hogy Mészáros Andrea 84.052.144 forintért vásárolta meg a Fábiánsebestyén külterület 0205/94 helyrajzi számú, összesen 119 hektáros földterület 259366/710898 arányú tulajdonrészét, vagyis nagyjából 43,4 hektárt. Az eladók Farkasné Marton Katalin és Farkas Sándor – utóbbi a Fidesz országgyűlési képviselője, aki korábban az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettes is volt. A hektáronkénti 1,936 millió forintos vételár nagyjából megfelel a piaci árnak, az OTP Agrárkalkulátora szerint a hasonló minőségű szántóföldek piaci értéke a 2024-es adatok alapján 2,2 millió Ft lenne. Ki a vevő? Mészáros Andreáról nem sokat lehet tudni. Lakcíme Felcsúton megegyezik a Puskás Akadémia Öregdiákjaiért Alapítvány címével. A Szári utcáról a Magyar Narancs már 2014-ben írt, a 444 pedig idén nézte meg, hogyan fejlődik a faluszéli utca. A felcsúti helyi lap pedig arról számolt be 3 évvel ezelőtt, hogy megszületett ifj. Mészáros Lőrinc és Mészáros Andrea gyermeke, aki szintén Mészáros Lőrinc névre hallgat. Az 1990-es születésű Andrea résztulajdonos a Mészáros Agro Kft.-ben, ahol a többi tulajdonos közt ott van Mészáros Lőrinc, a gyerekei – köztük ifjabb Mészáros Lőrinc – és Várkonyi Andrea is. A cég többek közt tevetenyésztéssel foglalkozik, ám az láthatóan nem megy túl jól: az adózás előtti eredményük mindössze 657 ezer forint lett. Ez talán nem jelent gondot a legidősebb Mészáros Lőrincnek, hisz a Forbes friss gazdaglistája szerint vagyona 1749,1 milliárd forint, és ez naponta 1,3 milliárddal nő. Mészáros Andrea és Mészáros Lőrinc rokonságának megerősítéséhez megkerestük a Mészáros csoportot, de cikkünk megjelenésig nem válaszoltak. Mészárosék közpénzbajnok családi cége a hatvanpusztai majorság generálkivitelezője Mészáros-érdekeltség műveli a földeket A fábiánsebestyéni adásvételi szerződésből az is kiderül, hogy a földterületeket jelenleg a MUCSIHÁT Kft. műveli különböző idejű haszonbérleti szerződések alapján, amelyek a 2035-től 2041-ig terjedő időszakban járnak le. A haszonbérleti díj 167.560,90 Ft/ha/év. A MUCSIHÁT Kft. – melyben 2014 végén pár hónapig maga Farkasné Marton Katalin is tulajdonos volt – több cégen keresztül Mészáros Lőrinc, az MBH és a Prime Deal, valamint a Talentis Agro tulajdona. Ez a tranzakció tökéletesen illeszkedik abba a mintázatba, amelyet a Telex és a G7 korábban már feltárt: Várkonyi Andrea, Mészáros Lőrinc felesége idén júliusban 452,6 millió forintért vásárolt meg 240,3 hektárnyi földterületet ugyancsak Csongrád-Csanád megyében, Farkas Sándor lányától, Farkas Amandától. Brač szigetén randizott a vitorláson vakációzó Orbán Viktor Mészáros Lőrinccel Családi földhalmozás Érdekesség, hogy a földekre Várkonyi Andrea javára a 2025. december 31-ig terjedő időszakra vételi jog van bejegyezve. Mészáros Lőrinc felesége elővásárlási joggal rendelkezik a területre. Azt, hogy ez nem egyedi, jól mutatja, hogy a júliusi földvásárlás során, melyben Várkonyi Andrea vásárolt földeket Fábiánsebestyénen, azonos tartalmú elővásárlási jog volt bejegyezve, csak éppen Mészáros Andrea részére. Az elmúlt években Fábiánsebestyén Mészáros Lőrinc agrárbirodalmának egyik alközpontjává vált. A G7 már 2019-ben arról írt, hogy Mészáros Lőrinc lett az ország legnagyobb földesura. Farkas Sándor fideszes képviselő szakmai pályafutása Fábiánsebestyénhez kötődik: a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Főiskolai Karán 1975-ben diplomázott, majd a helyi Mgtsz-ben dolgozott, 1999-től pedig a Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt.-vé alakult cég elnök-vezérigazgatójaként funkcionált 2014-ig. Zimre Zsuzsa Frissítés (2025. október 5.): Cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk hogy Mészárosék 119 hektárt vásárolnak, valójában ennek csak a 259366/710898 részét, azaz 43,4 hektárt vásárolnak, a vételár pedig így az általunk korábban közölt 705 ezer forint per hektár helyett 1,936 millió forint per hektár volt. A tévedésért elnézést kérünk. Címlapkép forrása: E-közműtérkép Source
12:26•Átlátszó - Tényleg gazdagabbak és okosabbak a zsidók másoknál? És miért nem?
Egyszer Yehudi Menuhint megkérdezték, miért olyan sok a kiváló zsidó hegedűs és karmester. Erre ő azt válaszolta: igen, sok jó van, de sok a rossz is. Ha felületesen akarnánk összegezni Bolgár Dániel zsidókról írt könyvét, akár ennek az anekdotának a felidézése is elég lenne. Persze a még mindig ifjú történész disszertációja ennél sokkal többről szól. Mentális kórkép őseinkről, de magunkról is. Arról, hogy a gondolkodásunk milyen sztereotípiák mentén strukturálódik. Így amikor a zsidók vélt vagy valós sikerességéről, átlagon felüli tudásukról, gazdagságukról gondolkodunk, voltaképpen saját magunkról is okoskodunk: miért is (nem) vagyunk mi okosak, sikeresek, gazdagok. A legáltalánosabb szociálpszichológiai közhelyek egyike pedig éppen az, hogy sikereinknek mi magunk vagyunk az okozói, míg kudarcainkért kizárólag a társadalom, a környezetünk a hibás. Szintén ilyen toposz, hogy gondolkodásunk inkonzisztens, egymásnak szögesen ellentmondó tudattartalmak is megférnek benne úgy, hogy bennünk ez nem is tudatosul, de ez valahol össztársadalmi szinten is igaz. A témához kötődve: a zsidókról is egyszerre gondolták anno, hogy az átlagnál sokkal gazdagabbak, okosabbak, ugyanakkor egyszerre vetették meg a koldusszegény, műveletlennek, koszosnak tartott zsidókat, akik nem is lehetnek másmilyenek. Az antiszemitizmus már csak ilyen: egyszerre alapul csodálaton és megvetésen. Mindez persze a nemzetkarakterológiával is összefügg (ugyebár, a magyar fociokos, a szerbek mennyei nép, a németek precízek, és sorolhatnánk), vagyis a nemzetek kedvenc hobbija az önmagukról alkotott pozitív kép díszítgetése, de nem árt, ha egy másik népcsoporttal szemben is definiálják magukat. Ehhez pedig a mindenkori zsidók éppen jól jöttek, hisz nem is egy szomszédos nép voltak, hanem egyenesen köztünk éltek. Bolgár Dániel ennek megy utána. Könyve ugyan igen vaskos (és alapos, csak a jegyzetek, a források stb. vagy 180 oldalt tesznek ki), de a szerző stílusa, eljárásmódja fölöttébb élvezetes, gyakran szarkasztikus, sőt, vicces, olykor jól le- és beszól a történész szakmának (mert annyi zagyvaságot írtak a témában, még a közelmúltban is). Bolgár Dániel: Miért éppen a zsidók? – A zsidó siker és kudarc feltalálása Magyarországon Corvina, 2024 543 oldal, 6490 Ft A szerző egyszerre értelmezi, magyarázza és ugyanakkor demitologizálja azokat a vélekedéseket, tudományos vagy annak szánt, illetve annak tűnő, de valójában kamu elméleteket, amelyek arról szólnak, hogyan válhattak a zsidók gazdagabbakká, sikeresebbekké, intelligensebbekké az utóbbi vagy 800 évben. Már ha azzá váltak. Ha igen, kik ők, ha pedig nem, szintén kik ők? Itt jegyezzük meg, hogy a könyv kb. a legújabb izraeli-palesztin konfliktus előtt íródott, a szerző régóta foglalkozik a témával, tehát annak semmilyen aktuálpolitikai vonatkozása nincs. Valójában tehát nem is a zsidókról szól a könyv, hanem az elképzelt zsidókról. Bolgár Dániel rögtön leszögezi, hogy halachikus értelemben nem zsidó, illetve semmilyen értelemben nem tartja magát annak – ám a nürnbergi törvények szerint az lehetne. Mindez azonban csak azért fontos, mert ezáltal is jelzi témaválasztásának személyességét, és ez az egyéninek mondható látásmód hatja át a könyvet, ami által még kifejezetten szórakoztató is, noha kőkemény dolgokról esik szó. Szerkezetileg ugyan a könyv középső részét képezi az, ami a zsidó siker régi magyarázatait veszi számba („Mindenki azt kapja, amit megérdemel”), de ez az eszmetörténeti futam egyszerre szórakoztató és megdöbbentő, ahogyan számba veszi a magyarázatokat a „kiválasztott népről”, így a természetfelettieket (sátáni voltuk, a pokoli terv, avagy az ördögi ügyeskedés versus isteni pártfogás) és a természetieket (faji, szociobiológiai magyarázatok, az üldöztetési elmélet, az észházassági elmélet, a foglalkozásszerkezeti magyarázat). Mi a zsidógyűlölet oka, bűnbakelmélet vagy szimpla irigység? Az emberi butaság kiváló tárházat vázolja fel előttünk Bolgár Dániel, sorra cáfolva ezen magyarázatokat. Kimutatva eredetüket is, s azt, hogyan terjedtek a nemzeteken belül és között, bizonyítván, hogy a hülyeség örök. Minthogy ezek a „teóriák” ma is virulensek, világossá válik: attól, hogy ezek eszement dolgok, nem hogy a felvilágosodás korában nem szűntek meg, sőt egy részük pont ekkor keletkezett. Vagyis aligha gondolhatjuk azt, hogy csak a régiek beszéltek össze-vissza. Sőt, a szerző a páriakapitalizmus elmélete kapcsán („Kíméletlen uzsorásokból kaftános puritánok”) nem kis élccel mutatja be, hogy Karl Marx nyomában – aki, ugyebár, maga is zsidó származású volt – a szociológia olyan mesterei, sőt atyjai, mint Werner Sombart és Max Weber, hogyan próbálták megfejteni a „zsidó siker” rejtvényét. Helyenként hetet-havat összehordva, bizonyítván, hogy a legnagyobb társadalomtudósok is képesek előítéletesen gondolkodni, prekoncepcióikra alapozni és az esetleges tényeket azokhoz igazítani, míg az ellentmondó adatokat a fiók mélyére süllyeszteni. De szóba kerülnek itt olyan magyar gondolkodók is, mint Hajnal István, Bibó István és Hanák Péter. Különösképpen élvezetes a vallási intellektualizmus elméletéről szóló rész („A Wall Street bóherei”), amelyben a szerző azt elemzi, mennyiben tartható az a tézis, hogy „a zsidó vallásban eleve benne rejlett a modernitás gondolkodásmódja. Mintha úgy látnák a teória hívei, hogy a zsidók már évszázadokkal a felvilágosodás előtt felvilágosultak volna.” Itt végül is ízekre szed egy 1945 utáni kutatást (Life is With People), amelyben a kor legjelentősebb amerikai antropológusai New York-i zsidókat interjúzva igyekeztek bemutatni, hogy a közép-kelet-európai stetlek népének milyen volt a társadalmi szerkezete, a kultúrája; hogyan viszonyultak a tudáshoz, ez hogyan kapcsolódott vallásukhoz, a Tóra tanulmányozásához, sőt a házasodási szokásokhoz, és így tovább. Az összes poént nem lövöm le, mert mind módszertanilag, mind társadalomtörténetileg érdekes (sőt, szórakoztató) ez a fejezet. Bolgár igen plasztikusan szemlélteti, hová vezet az, ha egy már nem létező, utólag elképzelt, rekonstruálni kívánt közösség alapján, utódaikat kérdezve értelmezzük (félre) a dolgokat, hogyan kreálunk belőle mondvacsinált elméletet. Valami olyasmit, hogy a kelet-európai zsidók a stetlek lakóiként már akkor felfedezték az amerikanizmust, és magukévá tették az amerikainak tartott értékeket (tudás, munka, self-made-man), amikor még ki sem érkeztek Amerikába. A magyar olvasó számára – legyen antiszemita vagy éppen zsidó, esetleg sima érdeklődő – pedig a könyv magyar vonatkozású, Bolgár saját kutatásaira is építő részei igazi csemegék, miközben a régebbi kutatási eredmények döntő többségét szétcincálja, kimutatván azok módszertani tévedéseit, illetve ideológiai meghatározottságukat. Például az „Okosabbak voltak-e a zsidók?” című fejezetben annak megy utána, igaz-e a zsidó zseniről alkotott közvélekedés (avagy: aki zsidó, nagyobb eséllyel lesz zseni?), ha már annyi köztük a magyar Nobel-díjas. Illetve: a zsidóknak tényleg nagyobb a koponyája? Meg az IQ-juk? És hogyan (nem) függ ez össze már eleve mindezek mérésének módszerével. Saját (hely)történeti kutatásai révén tekinti át, igaz-e az a toposz, hogy a zsidók tanultabbak voltak. (Szpojler: helyenként és olykor igen, néha meg nem.) Tényleg annyira másból éltek a zsidók, mint a magyarok? És ami századokon át izgatja az emberek fantáziáját: mindig is gazdagabbak voltak a zsidók, és ha igen, miért? (Hogy kiderüljön, a magyarországi zsidók közt is hihetetlenül sokan voltak koldusszegények, főleg a keleti országrész falvaiban.) No és a gazdaság hogyan párosul a fizikai jóléttel? Mármint azzal, hogy aki gazdagabb, bőségesebben étkezik, egészségesebben él, akkor előbb-utóbb magasabb is lesz, és tovább is fog élni? Részletek a könyvben. Miképpen a továbbiak is, amiről részben a szerzőtől és másoktól is olvashattunk már tanulmányokat is. Tudniillik, hogy a tanárok pofára osztályoznak? Miért voltak alacsonyabbak a zsidó diákok osztályzatai tornából, miközben matekból meg magasabbak? Hogyan mérhető mindez, és hogyan magyarázható a tanárok előítéleteivel? És még sorolhatnánk a témákat, amelyekhez bőséges példák, esetek (esettanulmányok), táblázatok szolgálnak adalékul. A végkövetkeztetést azonban nem árulom el, ti. hogy a zsidók tényleg sikeresebbek-e voltak az oktatásban, illetve a későbbiekben a gazdaságban is a végzettségük, habitusuk miatt. Mert a könyvből arról is olvashatunk, egyszerre a „zsidók okosabbak” tézis igazolásaként és cáfolataként, hogy a magyar társadalmon belül más lényeges hasadékok is voltak, amikhez a zsidóknak ilyen értelemben éppen semmi közük sem volt. Szerbhorváth György Címlapkép: Pixabay Source
10:05•Átlátszó - Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban az uniós tagállamok közül
Magyarországon kiemelkedően sok az évenként elvégzett CT-vizsgálatok száma az Európai Unión belül, pedig lakosságarányosan nálunk van a legkevesebb képalkotó gép. Az MR- és PET- készülékek és a vizsgálatok számát tekintve már kevésbé jó a helyzet, de ezen vizsgálatok száma is nőtt az utóbbi években. Viszont úgy tűnik, hogy a lassú fejlődés nem elég a daganatos betegségekből fakadó halálesetek elkerüléséhez: a rák okozta haláleseteknél mind az összesített, mind pedig az elkerülhető kategóriában az uniós lista élén állunk. Az Eurostat adatai szerint az uniós tagállamok közül hazánkban halnak meg legtöbben daganatos megbetegedésben. Ez évi 30 ezer halálesetet jelent, ami az éves halálozás közel egynegyede, és nagyjából Gyula vagy Szentendre lakosságával egyenlő. Holott a rákos megbetegedés okozta halálozások jelentős része elkerülhető lenne, de a magyarok nem szeretnek szűrésekre járni, a képalkotó gépek számát tekintve pedig az EU-s listák végén kullogunk. A NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) a kórházi várólisták mellett arról is vezet online nyilvántartást, hogy mennyi PET-CT (Pozitronemissziós tomográfia) vizsgálatot végeztek el közfinanszírozott gépeken az elmúlt 9 évben. Ez persze csak egy kis szeletét jelenti a képalkotó készülékeken végzett vizsgálatoknak, hazánk ugyanis mindössze 11 darab PET/CT géppel rendelkezik, és 107 közfinanszírozott CT (komputertomográf) és 56 közfinanszírozott MR (Mágnesesrezonancia-képalkotás) géppel (ezen felül pedig még magánellátásban is üzemelnek gépek). Az évenkénti összesített adatokból látszik, hogy 2018 óta (az adatbázisban szereplő első teljes év) közel megkétszereződött a PET-gépeken végzett vizsgálatok száma (19 ezerről 33 ezerre), az átlagos várakozási idő pedig csak enyhén emelkedett, 14 napról 19 napra. A PET/CT gépeken végzett vizsgálatok száma és minősége egy általunk megkérdezett radiológiai szakértő szerint nyugat-európai színvonalon működik. Hazánkban 11 ilyen képalkotó gép van, és az utóbbi 10 évben mindössze kettővel nőtt a számuk: 2018-ban még 9 darab, 2020-tól már 10 gép volt. „Magyarország PET/CT-ellátása a számok alapján megfelelően lefedi az országot, és az elmúlt évek beruházásai révén egyre modernebb, nagy pontosságú és AI-támogatott berendezések állnak a betegek rendelkezésére. A kihívás ugyanakkor továbbra is a régebbi készülékek fokozatos leváltása, valamint a kapacitások bővítése, hiszen a növekvő betegszám és a daganatos megbetegedések korai felismerésének igénye folyamatosan magas szinten tartja a PET/CT-vizsgálatok iránti keresletet” – írta nekünk a névtelenséget kérő radiológiai szakember az ezzel kapcsolatos megkeresésünkre. Az elvégzett vizsgálatok számának növekedésének oka a szakértő szerint összetett: egyrészt a daganatos betegségek száma világszerte és hazánkban is nő, így egyre nagyobb igény van képalkotó gépekkel végzett vizsgálatra, a diagnózis megállapítására. Másrészt a kapacitásbővítés miatt több gépen lehetett vizsgálatokat végezni, és az orvosok is egyre szélesebb körben javasolják a PET/CT-géppel történő képalkotó vizsgálat elvégzését. A várakozás néhány napos átlagos növekedését is annak tulajdonította, hogy a modernebb és több gépet maximális kihasználtsággal működtetik az állami egészségügyben, így az enyhén megemelkedett várakozási idő szerinte normálisnak mondható. Természetesen a sürgős eseteket soron kívül intézik, viszont a kevésbé sürgős eseteknél a néhány napos növekedés véleménye szerint nem fogja drasztikusan rontani a gyógyulási esélyeket. Ahhoz, hogy megbizonyosodhassunk arról, hogy a magyar egészségügy ezen kis szelete valóban nyugat-európai színvonalon működik, érdemes közelebbről megnézni Magyarország helyét a kapcsolódó európai uniós ranglistákon. CT-ben csúcs, MR és PET terén hanyatló Az Eurostat számos olyan adatsort tárol egészségügyi témakörben, ami a képalkotó diagnosztikához köthető. A megfelelő nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében a következő diagramokat lakosságarányosan, 100 ezer lakosra arányosítva mutatjuk, amivel pontosabb képet kaphatunk hazánk EU-n belüli pozíciójáról. Térképen a CT- és MR-készülékek: Komárom és Tolna megyében van a legkevesebb Magyarország a CT-, MR- és PET-gépekkel elvégzett vizsgálatok terén jelentősen eltérő helyezéseket ér el. Míg a CT-vizsgálatok terén harmadikak lettünk közel 25 ezer vizsgálattal, addig MR-vizsgálatok terén már alulról a hatodikak voltunk 6100 vizsgálattal, a PET-vizsgálatok számát tekintve pedig alulról a tizedikek 317 vizsgálattal. Ennél rosszabb a helyzet, hogyha az országban található (közfinanszírozott) gépek számát nézzük. Lakosságarányosan a CT- és MR-gépek számában utolsók, PET-gépek számában pedig hátulról a harmadikak voltunk 2023-ban. Ezt a vizsgálatok számával összevetve látható, hogy hazánk nagyon kevés gépet használ nagyon sokszor. És amíg a CT-vizsgálatok számát tekintve valóban nyugat-európainak mondható hazánk teljesítménye, sem a más típusú képalkotó gépek vizsgálatainak számában, sem a gépek mennyiségének tekintetében nem mondható kimagaslónak Magyarország helyzete. Elsők vagyunk a daganatos betegségből fakadó halálozások terén A CT-, MR- és PET-gépek megléte, használata és a betegek számára leghamarabbi hozzáférhetősége amiatt is fontos, hogy a rosszindulatú daganatos megbetegedéseket minél hamarabb ki lehessen deríteni, a diagnózist fel lehessen állítani, és minél gyorsabban el lehessen kezdeni a beteg gyógykezelését. Természetesen csupán attól nem esne vissza a daganatos betegek száma, és az ilyen betegségből fakadó halálesetek száma sem csökkenne le, ha több gépe lenne a magyar kórházaknak – hiszen a felvételeket kiértékelő szakemberekből is kevés van. Viszont a képalkotó diagnosztika egy nagyon fontos kezdeti lépés ahhoz, hogy a beteg a lehető legjobb esélyekkel vegye fel a versenyt a betegségével szemben. Ez az adatok alapján, úgy látszik, Magyarországon nem feltétlenül sikerül. A KSH adatai szerint hazánkban az egyik vezető halálok valamilyen daganatos megbetegedés. Hazánkban évente nagyjából 30 ezer fő veszíti életét daganatos betegségek miatt, ami az éves halálozás közel egynegyede (24,2%), és az uniós átlagnál (23,8%) enyhén magasabb ez az arány. Az Unión belül ez az érték évek óta első helyre helyezi Magyarországot, ami egy negatív siker, hiszen azt jelenti, hogy nálunk halnak meg legtöbben daganatos betegségek miatt. Ugyan lakosságarányosan látható egy tartós csökkenés a számokban, továbbra is első helyen állunk ezen a negatív listán. Korosztályokra bontva ez úgy néz ki, hogy a 65 évnél idősebbek körében „csak” harmadikak vagyunk, a 65 év alatti korcsoportban viszont toronymagasan vezetjük az uniós rangsort. Ezeknek a haláleseteknek a jelentős része viszont elkerülhető vagy gyógyítható lenne, ami miatt hangsúlyosan fontossá válik a pontos diagnózis felállítása és a megfelelő gyógykezelés biztosítása. Lakosságarányosan a megelőzhető daganatos halálesetek terén is listavezetők vagyunk. Ez évi közel 10 ezer elvesztett emberéletet jelent, miközben az ilyen jellegű halálesetek több mint egynegyede elkerülhető lehetne. Viszont úgy tűnik, a magyarok nem foglalkoznak eleget a rákmegelőzéssel. A bizonyos daganattípusokra vonatkozó szűrési adatok alapján hazánk az uniós lista alsó harmadában helyezkedik el. 2023-ban mellrákszűrésen az 50-69 év közötti korcsoport kevesebb mint fele (47,7 százalék), méhnyakrák-szűrésen a 20-69 év közöttiek 35 százaléka, végbélrák-szűrésen pedig az 50-74 éves korosztály mindössze 9 százaléka volt. Végbélrák-szűrés tekintetében hazánk utolsó helyen áll ezzel a 9 százalékkal, miközben évi 3000 ezer végbélrákból fakadó halálesetet lehetne vele elkerülni hazánkban. Szabó Krisztián Címlapkép: PET/CT vizsgálat a fővárosi Pozitron-Diagnosztika Központban 2021. május 26-án. (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt) Source
09:21•Átlátszó